Forradalmi elképzelés: tb-kártyával a magánegészségügybe?
Egy szakember szerint nem az egészségügyi intézmények kellene megkapnia a TB-finanszírozást, hanem az állampolgárnak. Hiszen amennyiben az állampolgárnak van joga az egészségügyi finanszírozáshoz, a TB-kártyája, amelyik igazolja a biztosítás fizetését, az tökéletesen alkalmas eszköz lenne arra, hogy odavigye a finanszírozást, ami neki jár, ahova ő gondolja.
Ha a betegnek fáj a hasa, időpontot foglal egy orvoshoz. Beüti a TB kártya számát és a rendszer kilistázza azokat a helyeket, ahol a lakóhelye környékén elég hamar ellátást kaphat. Most egy állami intézményt választ, jóhírű ott az orvos. A múltkor a fülfájásával egy magánszolgáltatónál volt. Akkor is a TB kártyáját használta, azon van rajta a kiegészítő biztosítás száma is. A TB kártyája pont olyan, mint a megye bérlete. Ahol érvényes, ott azzal jár. Ez a modell ma Magyarországon utópia, de ennek egyáltalán nem kellene igy lennie. Ehhez csak két lépésre van szükség: a kiegészítő magán egészségügyi biztosítások bevezetésére és a magánszolgáltatók TB finanszírozására. A jogszabályok ezekre lehetőséget is kínálnak. A költségvetési források krónikus hiánya miatt már nincs is más esély a normális egészségügyi ellátásra.
Valójában még csak egy ötlet, hogy a TB-kártya egyfajta bérletként funkcionálhasson, mondta el a Spirit FM Több-Kevesebb című műsorában Lantos Gabriella, egészségügyi menedzser. Elmondta, hogy a kiinduló ötlet az volt, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár arról beszélt korábban, hogy gondolkodnak azon, hogy néhány nagy szolgáltató NEAK-finanszírozást kapjon. Ez olyan régen volt már kérdés, hogy ezen többen elkezdtek gondolkodni, mi lehet ennek a hátterében, és vajon ez így jó-e.
Lantos Gabriella elgondolása ezzel kapcsolatban az, hogy az Alaptörvény szellemének megfelelően nem az egészségügyi intézmények kellene megkapnia a TB-finanszírozást, hanem az állampolgárnak. Hiszen amennyiben az állampolgárnak van joga az egészségügyi finanszírozáshoz, a TB-kártyája, amelyik igazolja a biztosítás fizetését, az tökéletesen alkalmas eszköz lenne arra, hogy odavigye a finanszírozást, ami neki jár, ahova ő gondolja.
A szakember felvetése alapján meg kell határozni, hogy mi van az alapcsomagban, és csak annyit lehet megígérni, amennyit a TB-befizetésekből finanszírozni is tud az állam - magyarázta. Az alapcsomagot pedig mindenkinek meg is kell kapnia. Ha az állam nem tud mindent megígérni, akkor engednie kell, hogy a többi szolgáltatásra vagy feltételre viszont kiegészítő biztosítást lehessen kötni.
Elhangzott az is, hogy egyre többen menekülnek a magánegészségügybe, de az nem korrekt, hogy közben egy második biztosítást is kell kötni, és ott kell hagyni a teljes befizetést a TB-ben, miközben nem vesznek igénybe szolgáltatást, vagy csak nagyon keveset. A kiegészítő biztosítást pont ezt a problémát oldaná meg: amennyit valaki befizetett, azért szolgáltatásokat vehet igénybe.
Hozzátette, hogy a magánszolgáltatók soha nem fognak tudni rákműtéteket, vagy idegsebészeti műtéteket végezni, azoknak az állami ellátásban kell maradni. De az állami ellátásban most nincs elég szakember, hogy a kicsi és a nagy beavatkozásokat is elvégezzék - tette hozzá.
A teljes adás itt hallgatható vissza:
