2030-ig biztosan szükség lesz földgázra, de felértékelődött az atomenergia és a megújulók szerepe
Az orosz-ukrán háború energiapolitikai következményeit boncolgattuk az Ukrajna 365 című rendkívüli műsorunkban. Egyebek mellett Hont András műsorvezető arról is kérdezte a terület kutatói, hogy mennyire reális, hogy a Nyugat középtávon kivezeti a fosszilis energiahordozókat az energiamixéből.
Szabó John, a KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója szerint talonban kell tartani földgázerőműveket, de nem lehet kitáncolni a megújuló energiahordozók bővítéséből, mert a háborúval párhuzamosan van egy klímaválság is, ami csak tovább fog romlani.
Úgy véli, a legnagyobb hangsúlyt a megújulókra kell fordítani, mert ezáltal az Európai Unió energiaellátás szempontjából is sokkal autonómabb és reziliensebb lesz, valamint hosszú távon az is elképzelhető, hogy semmiféle importfüggősége nem lesz.
2030-ig biztosan szükség lesz földgázra, mert minden 2 kilowattóra szénből 1 kilowattórát az gáz ad – mondta Deák András György, a NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet kutatója.
Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének dékánja egyetértett Deákkal abban, hogy a szén kivezetése a legfontosabb, azonban most még nem látszik, hogy ez fizikailag hogyan lesz lehetséges. Hozzátette, attól függ, hogy fölgázból mennyi és milyen áron fog rendelkezésre állni.
„A földgáz ebben a pillanatban nem nélkülözhető” – összegezett Aszódi.
Mint fogalmazott, a háborús helyzetben felértékelődött az atomenergia és a megújulók szerepe. Rámutatott, hogy Közép-Európában gyakorlatilag az összes ország atomerőmű-építésben vagy a már meglévők üzemidejének meghosszabbításában gondolkozik. De több más ország is felülvizsgálta korábbi álláspontját: míg korábban úgy tűnt, hogy kivezetik az atomenergiát, mostanra visszatértek hozzá. Példaként említette Svédországot, Belgiumot, Hollandiát, Franciaországot.
A teljes adás itt nézhető vissza:
