A csótánytól a terápiás kutyáig: Hogyan segítik az állatok a foglalkozásokat

Az állatasszisztált foglalkozásokon nem csak a megszokott háziállatok segítik a gyerekek fejlődését, hanem izgalmas vendégek is, mint az afrikai ezerlábú, a bengáli botsáska vagy az afrikai hátascsiga, amelyek bevonása egyaránt meglepő és hatékony lehet.

Léczfalvi Kinga, állatasszisztált foglalkozásvezető a Spirit FM Esély című adásában elmondta, hogy az állatasszisztált foglalkozás eltér az állatasszisztált terápiától, mivel utóbbi egy komolyabb, konkrét célt szolgál és kizárólag vizsgázott terápiás állatokkal – lovakkal, macskákkal vagy kutyákkal – zajlik. Az általa tartott foglalkozásokon az egzotikus állatok bevonása nem új keletű dolog, hiszen már hosszú évek óta dolgozik velük. Fontosnak tartja, hogy az állatvédelmi foglalkozásokon a gyerekek az egész természetet megismerjék, ne csak a „cuki” kutyákat és pónikat, hanem a rovarokat és az ízeltlábúakat is, hogy ezáltal is teljesebb képet kapjanak a világról, és ne az legyen az első reakciójuk, hogy félelemből lecsapják őket.

A szakértő saját gyermekkori tapasztalatai is megerősítik, hogy a gyerekek nagy része alapvetően nagyon érdeklődő, de ez a felnőttkorra változik meg traumák vagy a megszokás miatt, amikor egyszerűen a környezetükből átveszik a negatív reakciókat. A foglalkozások tökéletesek arra, hogy például egy csótányt kézbe véve a gyerek közelebbről megismerje az állatot, lássa a lábait és a színeit, és ezáltal közelebb kerüljön hozzájuk. Több sikersztori is van, amikor egy-egy kisfiú vagy kislány megfogadja, hogy soha többet nem fog semmilyen rovart bántani, miután összebarátkozott az állatokkal.

Egy ilyen foglalkozás izgalmassá tud tenni bármilyen tanórát vagy tábori tevékenységet is, például a matekórákon számolhatják a botsáskák lábait, de az érzékelés szempontjából is különleges élmény, ha megfoghatják az ezerlábút vagy a csigát a tenyerükben. Bár a gyerekek nyitottak, a nagyobb korosztály, különösen az első, második, harmadik osztályosoknál idősebbek, már hajlamosabbak fújolni. A foglalkozásvezető mesél róluk valami érdekeset, vagy személyessé teszi a kapcsolatot azzal, hogy megmutatja, ő hogyan bánik velük, és milyen környezetben élnek otthon. Ez segít abban, hogy a gyerekek közelebb kerüljenek az állatokhoz, és az eleinte sikítozók is nyitottabbá váljanak.

Léczfalvi Kinga kihangsúlyozta, hogy ezek az állatok nem csupán munkaeszközök, hanem a háziállatai is, ezért ugyanúgy mindent meg kell nekik adni, hogy jól érezzék magukat. A gyerekekkel mindig megbeszélik, hogy még egy ellenség állattal is, mint amilyen a csótány lenne a hüllők számára, szépen kell bánni, amíg el nem éri az eleség sorsát. Például a csigák nagyon jó kezdő állatok lehetnek a gyerekek állattartásának elkezdéséhez, mert szükségük van megfelelő helyre, hőmérsékletre, ételre és italra, ami gondoskodást igényel, de nem olyan bonyolult, mint egy lovat tartani. A botsáska rózsalevelet eszik, és mindössze másfél évig él, ezért neki permetezésmentes élelmet kell biztosítani. A csótányok mindenevőek, de odafigyelnek a táplálékukra.

Az egzotikus állatokkal tartott foglalkozások másfajta élményt nyújtanak, mint a kutyás foglalkozások. Például egy agámát, ami szívesen bújik az emberhez és átveszi a testmelegét, a gyerekek szívesen teszik magukra, és csak ülnek vele, mert nem annyira aktív, mint egy kutya. Ez azoknak a gyerekeknek nyújt megnyugvást, akik a kapcsolódáshoz nem az aktív, cuki kutyát igénylik, hanem a nyugodtabb együttlétet. Az egzotikus állatok több nyugalmat és fegyelmezettséget igényelnek a gyerekektől, ami a kapcsolódásukhoz elengedhetetlen.

A terápiás kutyák kiképzése jó egy-másfél év, és többfordulós vizsgarendszeren mennek keresztül, ahol vizsgálják a stabil idegrendszert és azt is, hogy nem lehet-e agressziót kiváltani belőlük. Az alkalmasság nagyon fontos, és nem minden kutya való erre a típusú munkára, csak az, amelyik lelkes és keresi az emberek társaságát. A kiégés jeleire figyelni kell a terápiás kutyáknál, mert nagyon átveszik az emberek reakcióit és problémáit, ezért néha le kell dörgölniük magukról a hallott rossz dolgokat. Léczfalvi Kinga elmondta, hogy bár a foglalkozásvezetői munka sokszor szívbemarkoló történetekkel jár, és van, hogy haza is viszi a látottakat, a gyerekek felhőtlen öröme és megnyugvása feledtet minden nehézséget, és ez a feltöltő élmény ad erőt a további munkához.

A teljes adás visszanézhető a Spirit FM YouTube csatornáján.