A Duna apadása nemcsak a hajózást, de a teljes magyar gazdaságot is visszavetheti
A Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági műsorában Somodi-Solymos Eszter beszélgetett Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus elemzőjével arról, hogy a Duna tartósan alacsony vízállása milyen összetett gazdasági kihívásokat jelent Magyarország számára.
A folyó a hazai gazdaság egyik legfontosabb természeti infrastruktúrája, amely egyszerre szolgál közlekedési útvonalaként, ipari erőforrásként, ivóvízbázisként és turisztikai célpontként, így az apadása több ágazatot is közvetlenül és kedvezőtlenül érint.
A helyzetnek leginkább kitett terület a belvízi áruszállítás és a logisztika. A Duna a transeurópai közlekedési hálózat szerves része, amely összeköti a hazai piacot a környező országokkal, és kiemelt jelentőséggel bír az olyan ömlesztett áruk szállításában, mint a gabona, a műtrágya, az ércek, a szén, az üzemanyagok és az építőanyagok. Az alacsony vízállás miatt a hajókat és uszályokat jelenleg csak harminc-hatvan százalékos kapacitással tudják megrakodni, így ugyanannyi áru elszállításához több járműre és több fordulóra van szükség. Ez a szállítási költségek és a biztosítási díjak növekedéséhez vezet, ami lassítja a szállítmányok célba érését, emellett közvetlenül rontja a magyar export versenyképességét, különösen az aratást követő időszakban a gabona és az acélipari termékek esetében.
A folyó mentén működő nagyipari üzemeket is nehézségek elé állítja az alacsony vízszint, hiszen sokan közülük a Dunára építették iparivíz-szükségletüket, valamint a nyersanyagok behozatalát és a késztermékek kivitelét. A szállítási fennakadások miatt az ipari szereplők közötti alapanyag-ellátás és kommunikáció jelentősen lelassulhat. Ugyancsak komoly károkat szenved a turisztikai szektor, mivel a Dunakanyarban számos szállodahajó és városnéző járat vesztegelni kényszerül, vagy nem tud a megszokott helyeken kikötni. A szolgáltatók ezért kénytelenek a felsőbb szakaszokon kikötni és buszokkal továbbszállítani a vendégeket, ami a vízi turizmus, a rendezvényszervezés és a kapcsolódó vendéglátás bevételeinek északható csökkenését eredményezi.
Energetikai szempontból a legégetőbb kérdés a Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátása és esetleges teljesítmény-visszafogása. A GDP-re gyakorolt hatás mértéke attól függ, hogy az esetleges termeléskiesés meddig tart. Egy rövid ideig tartó leállást a vállalatok még képesek lehetnek túlór Work-kel vagy hétvégi műszakokkal pótolni, így az csak korlátozottan érintené a negyedéves gazdasági teljesítményt. Amennyiben azonban az energiakorlátozások hetekig fennmaradnának, a kieső termelés egy része végleg elveszhet, ami már mérhetően visszafogná az ipari kibocsátást és a gazdasági növekedést. Külön kockázatot jelent, ha a környező országokban is egyszerre nő meg az igény a villamosenergia-importra, mert a megnövekedett piaci kereslet és a szűkös kapacitások miatt az importáram ára meredeken emelkedhet, amelynek többletköltségei végül az ipari szereplőkre és a lakosságra is visszahárulhatnak.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
