A felső 1 százalék feléli a jövőnket?
A Corvinus Egyetem docensét, Köves Alexandrát választották az Európai Ökológiai Közgazdaságtani Társaság (ESEE) tagjai elnöküknek február közepén.
Vannak közgazdászok, akik azt gondolják, a mostani környezeti kihívások megugorhatóak azzal, hogy elektromos autókat vezetünk benzines helyett. De az ökológiai közgazdászok szerint másként kellene gondolkodni a világról, a gazdaságról - mondta Köves Alexandra, a Corvinus Egyetem Döntéselméleti Tanszékének docense a Spirit FM Több-kevesebb című műsorában.
Ha elfogadjuk, hogy az ökológiai környezetnek vannak korlátai, akkor azt a gazdaságnak és a társadalomnak kötelessége lenne tiszteletben tartani - szögezte le. Vannak olyan környezeti mutatók, amelyeken nem kellene “túllőni”, mert akkor a saját létfenntartásunkat veszélyeztetjük, de a gazdasági logika nem engedi meg, hogy ilyen korlátokat figyelembe vegyünk, az ugyanis állandó növekedésre épült fel - magyarázta a szakember. Az ökológiai közgazdászok szerint érdemes elgondolkodni, hogy egy véges világban hogy lehet végtelenül növekedni - tette hozzá.
Az Európai Unió nem véletlenül kezdett jelentős forrásokat szánni ennek az irányzatnak a kutatására - árulta el Köves Alexandra. Nem csupán ökológiailag kérdéses, hogy hova vezet a mai gazdasági növekedés, de az is probléma Európában, hogy már a “normális” növekedés sem igazán megy. Szerinte lehetne olyan gazdasági rendszereket működtetni, amelyekben nincsenek benne a mai növekedési kényszerek. Ilyen növekedési kényszer az is, hogy ahhoz, mindenkinek 40 órás munkahete legyen a csökkenő népességű Európában, ahhoz is egyre többet kell termelni. “Miért nem fordítjuk le szabadidőre?” - teszi fel a kérdést a szakember.
Amint ökológiai korlátokról és a jó életről beszélünk, onnantól rájövünk, hogy ezek “kőkemény” politikai kérdések, hiszen az elosztásról van szó - folytatta Köves Alexandra. Ha az 1 százalék feléli a jövőnket, az elviszi az ökológiai terhelés 80 százalékát - fogalmazott.
A jelenlegi gazdasággal az is együtt jár, hogy nem feltétlenül vagyunk jobban, sőt, egyre rosszabbul vagyunk, mondta a docens. Ez nem csak a magyarokra, hanem a nyugati társadalmakra is vonatkozik, tehát valamit nem csinálunk jól - fűzte hozzá.
Lehet a növekedésnek olyan pontja, amikor azt lehet mondani, hogy nincs értelme, sőt, a jövőnket veszélyeztetjük - hangsúlyozta a szakember. Vannak elképzelések, hogyan lehetne ebbe a leghatékonyabban belenyúlni, de azt is látni kell, hogy ezek nagyon bonyolult rendszerek. A pénzügyi rendszerek demokratizálása fontos lenne, mondta Köves Alexandra.
Kevesebbet kellene dolgoznunk, és fontos lenne, hogy azt a kevesebb munkát mire fordítjuk, hiszen ha például többet utazunk, azzal ökológiailag nem nyertünk sokat. De ha arra fordítjuk át, hogy a családunkkal legyünk vagy közösségeket építsünk, az még többet hozhat a konyhára - vezette le a szakember.
Nem feltétlenül kell minden szükségletet, igényt tulajdonban kielégíteni, lehet, hogy a hozzáférés teljesen újfajta megoldásokat tudna szülni, aminek kisebb az energiaigénye. Hiányzik a társadalmi diskurzus, hogy miért akarunk növekedni, miért vagyunk képtelenek növekedni Európában, ennek ellenére nő a környezeti terhelés - sorolta Köves Alexandra.
A teljes beszélgetést itt hallgassa vissza:
