A gazda szeme és a mesterséges intelligencia: Digitális forradalom a termőföldeken

A Spirit FM MI és más című műsorának legutóbbi adásában Márton György műsorvezető dr. Mikó Edittel, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának dékánjával beszélgetett arról, miként válik a legősibb ágazat, az agrárium a legmodernebb technológiák játszóterévé.

A Föld napja alkalmából rendezett beszélgetés rávilágított arra, hogy a jövő mezőgazdasága már nem csupán a fizikai munkáról, hanem az adatvezérelt döntéshozatalról és a precíziós rendszerekről szól.

A dékán asszony elárulta, hogy az egyetemi mindennapokban a mesterséges intelligencia már alapvető munkaeszköz. Nemcsak óravázlatok készítésére vagy adatok elemzésére használják, hanem arra is, hogy komplex tudományos fogalmakat egyszerűbb, közérthetőbb formába öntsenek. Az egyetemi hallgatók körében is természetessé vált a technológia jelenléte, legyen szó szakdolgozatírásról vagy feladatmegoldásról. A Szegedi Tudományegyetemen ráadásul már minden karon tantervi előírássá vált az MI ismerete, hiszen a jövő szakembereinek készségszinten kell kezelniük ezeket az eszközöket.

Az egyik legérdekesebb kutatási terület a karon a „gazda szeme” projekt, amelyben a mesterséges intelligencia segítségével, kamerafelvételeken keresztül elemzik a tehenek viselkedését. A cél az, hogy a korábbi, állatokra szerelt érzékelők és pedométerek helyett pusztán képi elemzéssel állapítsák meg az állatok jólétét és egészségi állapotát. A szakértő kiemelte, hogy egy nagyüzemi telepen, ahol akár ezer állat is élhet, a gazda fizikailag képtelen minden egyes egyedet folyamatosan szemmel tartani. Az algoritmusok azonban képesek felismerni az egyedi arcvonásokat és mozgásmintákat, jelezve, ha egy állat beteg vagy nem érzi jól magát. Ez nem csupán állatjóléti kérdés, hanem gazdasági is, hiszen csak a komfortos környezetben élő, egészséges állat képes hatékony termelésre.

A növénytermesztésben a precíziós gazdálkodás jelenti a fenntarthatóság kulcsát. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az erőforrásokkal, például a vízzel, a vegyszerrel és a vetőmaggal a lehető legpontosabban gazdálkodjanak. A drónok és műholdak segítségével feltérképezett talajminőséghez és domborzathoz igazítják a kijuttatott anyagok mennyiségét, így csak oda és annyi kerül, amennyi valóban szükséges. Ez a technológia segít az alkalmazkodásban is, ami az éghajlatváltozás miatt elengedhetetlen. A dékán példaként említette a kukoricát, amely a megváltozott klíma miatt egyre kevésbé érzi jól magát Magyarországon, így a gazdák kénytelenek alternatív, szárazságtűrőbb növények, például a cirok vagy a tritikálé felé fordulni.

A mezőgazdaságban zajló digitális forradalom egyúttal generációváltást is sürget. A mai fiatalok már belenőttek a technológiába, számukra a drónprogramozás vagy a joystickkal irányítható traktor ugyanolyan természetes, mint az angol nyelvű szakirodalom olvasása. Az egyetemi képzés célja, hogy ötvözze a hagyományos biológiai alapokat a legmodernebb informatikai tudással. Dr. Mikó Edit hangsúlyozta, hogy bár a robotok és az MI egyre több feladatot vesznek át, a „józan paraszti észre” és az alapvető biológiai összefüggések ismeretére mindig szükség lesz. A technológia nem helyettesíti a gazdát, hanem képessé teszi őt arra, hogy felelősségteljesebben és hatékonyabban őrizze meg a Föld erőforrásait a következő nemzedékek számára.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YpuTube csatornáján.