A globális biztonságpolitika új korszaka: Davos, Trump és a béketanács

A Spirit FM Ostrom című műsorában Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő elemezte az elmúlt napok meghatározó nemzetközi eseményeit.

A beszélgetés középpontjában a Donald Trump által szorgalmazott közel-keleti béketanács, a kanadai miniszterelnök davosi beszéde, valamint az amerikai belpolitikai feszültségek álltak. A szakértő rávilágított arra a globális átrendeződésre, amelyben a korábbi szövetségi rendszerek meggyengültek, és az értékalapú politizálást egyre inkább felváltja a nyers érdekérvényesítés.

Donald Trump egy új béketanács létrehozását javasolta, amely elsősorban a gázai övezet és a közel-keleti térség rendezésére irányulna. A szakértő szerint a kezdeményezés egyfajta kiegészítése az Egyesült Államok korábbi húszpontos békétervének, ám Trump megközelítése sajátos üzleti logikát tükröz. Az elnök felvetette, hogy a tagságért három év múlva fejenként egymilliárd dollárt kellene fizetni, ami Tarjányi szerint kísértetiesen emlékeztet egy exkluzív klub tagsági díjára. A meghívottak között szerepel Magyarország is, míg az Európai Unió legtöbb tagállama kimaradt a névsorból. A szakértő hangsúlyozta, hogy Izrael nemzetbiztonsági stratégiája továbbra is önálló, így egy ilyen tanács tényleges súlya kérdéses, a gázai ingatlanfejlesztési látványterveket pedig egyelőre túlzottan optimistának tartja.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök davosi beszéde nagy port kavart. Tarjányi Péter szerint a beszéd lényege a világ kettészakadása volt az érték- és az érdekalapú politizálás mentén. Kanada és az Egyesült Államok között feszültség vibrál, amit jól jelez, hogy a kanadai hadsereg kiképzésébe beépítették egy esetleges amerikai invázió elleni védekezést is. A nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Kína és Oroszország, egyre inkább a saját érdekeiket helyezik minden elé, ami a kisországokat arra kényszeríti, hogy szorosabban összefogva védjék meg szuverenitásukat. Kína esetében a hadsereg vezetésének radikális leváltása és Tajvan 2027-re tervezett esetleges megszállása vetíti előre a feszültségek fokozódását.

Grönland kapcsán Trump kommunikációja látszólag finomodott, amit a szakértő az Európai Unió és a NATO-szövetségesek határozott fellépésének tulajdonít. Az Európai Unió gazdasági válaszlépésekkel, például amerikai multicégek elleni szankciókkal fenyegetett, ami azonnali visszakozásra késztette Washingtont. Eközben az Egyesült Államokon belül az idegenrendészeti ügynökség, az ICE körüli botrányok és tüntetések mélyítik a társadalmi szakadékot. Tarjányi szerint Trump tudatosan gerjeszti ezeket a feszültségeket a demokrata vezetésű városokban, hogy mozgósítsa saját szavazótáborát, ám ez a stratégia az ország stabilitását veszélyezteti.

A szakértő aggasztó jeleket lát az iráni légtérben, amelynek kiürülése és az amerikai repülőgép-hordozók érkezése egy esetleges katonai beavatkozás előjele lehet. Egy sikeres külföldi akció Trump számára belpolitikailag is elterelhetné a figyelmet a belső válságokról. Az orosz-ukrán háború kapcsán viszont óvatos optimizmusra ad okot, hogy magas rangú katonai vezetők tárgyaltak a tűzszünet technikai részleteiről. Bár az alapvető területi vitákban nincs előrelépés, egy nemzetközi felügyeleti rendszer és a biztonsági garanciák körvonalazódása már fontos diplomáciai eredménynek tekinthető.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube oldalán.