A gombhoz varrt kabát helyett tudatos stratégia: az élhető települések jövője

A Spirit FM Generátor című műsorában Somodi-Solymos Eszter műsorvezető Bartuszek Lillával, az Élhető Települések Országos Szövetségének alapítójával beszélgetett a hazai települések előtt álló energetikai, élhetőségi és klímapolitikai kihívásokról.

A diskurzus központi gondolata szerint a fenntarthatóságnak nem egy elvont, távoli célnak, hanem a mindennapi működés szerves részének kell lennie, amely nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi értelemben is erősebb közösségeket eredményez. Az utóbbi években a zöld fogalmat felváltotta a fenntarthatóság, ám a szakértő jobban kedveli az élhetőség kifejezést, mivel ez sokkal pontosabban fejezi ki a különböző területek társadalmi és gazdasági lábát. Az élhetőségnek olyan keresztmetszeti gondolatként kell megjelennie a településvezetők fejében, amely ciklusokon átívelő stratégiát alkot.

Amikor az energetika és a klímapolitika szóba kerül egy önkormányzat életében, az elsődleges szempont szinte mindig a költségcsökkentés, ami az épületállomány fenntartásában csúcsosodik ki. Sok helyen még mindig az a gyakorlat uralkodik, hogy a települések az aktuálisan elérhető pályázati források után szaladnak, így kvázi a gombhoz varrják a kabátot. Ha napelemes pályázat van, napelemet tesznek a tetőre, ha nyílászárócsere, akkor azt valósítják meg. A tudatos fejlesztés első lépése ezzel szemben annak a felmérése, hogy hol lehet energiát megtakarítani, hiszen a legolcsóbb energia a fel nem használt energia. Csak a meglévő épületek állapotának, funkciójának és hőszigetelésének pontos vizsgálata után érdemes a megújuló energiák vagy a modern energiaközösségek felé fordulni.

A sikeres beruházásokhoz elengedhetetlen a digitalizáció és az adatvagyon kiaknázása. Sok esetben a tenni akarás megvan a vezetőségben, de hiányoznak a pontos információk az önkormányzati épületek valós fogyasztásáról. Léteznek olyan megbízható rendszerek, amelyekkel a teljes fogyasztási adatsor egy gombnyomással lehívható, ami kulcsfontosságú a pályázatok és a beruházások előkészítésénél. Modern, futurisztikusnak tűnő megoldásként jelenik meg a digitális iker koncepciója is, amely papír és toll helyett adatalapon szimulálja egy-egy projekt, például egy növénytelepítési program vagy árnyékolás hőszigethatást csökkentő hatásait akár tizenöt évre előre. Az ilyen komoly technológiáktól a kisebb erőforrással rendelkező településeknek sem kell megijedniük, mert az okos tervezés apró kezdeti lépésekkel is elindítható.

Magyarországon a forráshiány mögött a szakemberhiány a második legsúlyosabb probléma az önkormányzatoknál. Nem elvárható, hogy a polgármester vagy a hivatal dolgozói energetikai szakemberek legyenek, hiszen az ő feladatuk a település irányítása. A hatékony megoldást a környező települések összefogása és külső szakértői szolgáltatások közös igénybevétele jelentheti, így a szaktudás a megfelelő döntés-előkészítésnél és a bonyolult, angol nyelvű közvetlen uniós pályázatok menedzselésénél is rendelkezésre áll, ahol a nyelvtudás hiánya sokszor komoly gátat szab a fejlődésnek.

A szakértői háttér nemcsak a döntéshozóknak, hanem a lakosságnak is fontos, hiszen a tudatosságra nevelés az önkormányzatok alapvető feladatköre kell hogy legyen. Ha a lakosok korszerűbb, költségtakarékosabb fűtési rendszereket használnak, kevesebbszer szorulnak segélyre. A lakosság elérésére a szerényebb lehetőségekkel bíró zsáktelepüléseken is alkalmas a közösségi média, de jó gyakorlatként már Magyarországon is működnek olyan energiapontok, ahol a polgárok személyesen kérhetnek tanácsot saját energiaköltségeik csökkentésére.

A települési lét minden mindennel összefügg, így az energetika szorosan kapcsolódik a közlekedéshez és a levegőminőséghez is. A zöld közlekedésnél az adottságokat kell mérlegelni: egy hegyvidéki területen az elektromos rásegítésű kerékpárok támogatása, míg a kistelepüléseknél a vasútállomási biciklitárolók kiépítése vagy a kerékpárszállítási lehetőségek bővítése hozhat megoldást. A levegőminőség javításánál, például az iskolák körüli autóforgalom csökkentésénél a szülők biztonságérzetét kell szem előtt tartani olyan övezetek kialakításával, ahol a gyermekek biztonságosan besétálhatnak. A zöldítés ráadásul az energetikát is segíti, hiszen a hőszigethatást csökkentő növényzet vagy a zöldfalak a környező napelemek hatékonyságát is növelik.

Az előkészületben lévő új klímatörvény hatalmas mértékben befolyásolja majd a helyi szint mozgásterét. Az önkormányzati akadályok, legyen szó a műemlékvédelmi épületek napelemesítéséről, a vízgazdálkodásról vagy a klímaadaptációról, gyakran a felsőbb jogszabályokban gyökereznek. A közvetítő szervezetek és programok azért lényegesek, hogy a helyi szintű tapasztalatok beépüljenek a nemzeti szabályozásba, megkönnyítve a polgármesterek dolgát.

A több mint háromezer hazai település eltérő méretéből adódóan a mozgásterek is különbözőek, így a versengő magatartás helyett a partnerségre kell helyezni a hangsúlyt. A kistelepülések a feladatok elosztásával és a társulások révén elért nagyobb lakosságszámmal sokkal könnyebben indulhatnak el a nemzetközi pályázatokon is, amelyek eleve megkövetelik az együttműködést. Bár a szomszédos településekkel való közös gondolkodás és a bonyolult pályázati logika sokszor ijesztő, a hazai önkormányzatok körében abszolút pozitív tendencia figyelhető meg. Az energiaválság hozta nehézségek megtanították a vezetőket a fenntarthatósági és élhetőségi fogalmak fontosságára, és egyre többen állnak nyitottan és pozitívan az értékalapú településfejlesztéshez.

A teljes beszélgetés elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.