Belföld

A Hantavírus nyomában: ismeretlen veszély vagy múló riadalom?

BannerAdLabel
Rusvai Miklós virológus segítségével a hallgatók tiszta képet kaphattak a napjainkban sokat emlegetett hantavírusról, amely a Hondius tengerjáró hajón történt megbetegedések miatt került a figyelem középpontjába.
A szakértő rávilágított arra, hogy a vírus korántsem ismeretlen, sőt, különböző változatai a mindennapjainkban is jelen vannak.

A vírus elnevezése az 1950-es évekre, a koreai háború idejére nyúlik vissza, amikor amerikai katonákban mutatták ki először a kórokozót a Hantan folyó mellett. Rusvai Miklós elmondta, hogy a hantavírusoknak a koronavírusokhoz hasonlóan számos mutánsa és alváltozata létezik. Az úgynevezett óvilági vagy eurázsiai változat nálunk, Magyarországon is honos, és elsősorban vadrágcsálók, például erdei egerek hordozzák. Ezzel a verzióval évente többen is megfertőződnek a hazai erdőkben, főként természetjárók és erdőmunkások, ám ez a típus általában csak enyhe, náthára emlékeztető tüneteket, lázat, fejfájást, vagy ritkább, súlyosabb esetben vesekárosodást okoz.

A tengerjáró hajón felbukkant újvilági, azon belül is az andoki változat viszont sokkal veszélyesebb. Ez a típus súlyos tüdőgyulladást és tüdőödémát idéz elő, amit keringési elégtelenség követhet, a halálozási aránya pedig rendkívül magas, akár a harminc-negyven százalékot is elérheti. A Hondius esetében a fertőzéslánc egy dél-amerikai túrával kezdődött, ahonnan az első beteg a hajóra vitte a kórokozót.

A szakma figyelmét leginkább az irányította a helyzetre, hogy a vírus az eddigi feltételezésekkel ellentétben emberről emberre is terjedni látszik. Bár a hajón kezdetben a rendkívül szoros kontaktus, így a házastársi kapcsolat, a közös eszközhasználat és az orvosi ellátás segítette a fertőzést, egy újabb eset rácáfolt arra, hogy csak a tartós együttlét jelent veszélyt. Egy johannesburgi reptéri incidens során ugyanis egy utaskísérő mindössze pár perces beszélgetés után kapta el a betegséget a későbbi második halálos áldozattól, és jelenleg is intenzív osztályon kezelik Hollandiában. Mivel a hantavírus rendkívül mutációra hajlamos, a szakemberek jelenleg is járványügyi nyomozás keretében vizsgálják, hogy megváltozott-e a vírus terjedőképessége.

A virológus mindenkit megnyugtatott azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon nincs közvetlen járványügyi fenyegetettség. Az Európába visszatért fertőzötteket szigorú karanténkörülmények között, kórházban figyelik meg. Az egyetlen nehézséget az jelenti, hogy a hajóról Szent Ilona szigetén korábban kiszállt huszonkilenc utas közül még nem sikerült mindenkit és minden kontaktot felkutatni, de a szakértők bíznak abban, hogy a helyzetből nem lesz nagyobb probléma.

Teljes beszélgetés elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján. 

BannerAdLabel
BannerAdLabel