Belföld

A káosz szövedéke: hálózatok, adatok és a jövő művészete

BannerAdLabel
A világot gyakran érezzük átláthatatlan káosznak, ám a látszólagos zaj mögött valójában szigorú rend és bonyolult hálózati struktúra húzódik meg.
A Magenta Podcast legutóbbi adásában Barabási Albert László világhírű hálózatkutató és Szabó Béla, a Magyar Telekom márka- és kommunikációs igazgatója Mészégető Marcsi vezetésével keresték a választ arra, miként határozzák meg életünket ezek a láthatatlan kötelékek a biológiától a digitális térig, és hogyan válik mindez kézzelfogható művészetté.

A hálózatkutatás rávilágított arra, hogy a komplexitás nem a káoszból, hanem a kapcsolatokból fakad. Modern társadalmunkban a diverzitás adja a rendszerek kiszámíthatatlanságát, hiszen minden egyes csomópont – legyen az ember vagy digitális eszköz – saját identitással és akarattal bír. Míg a telekommunikációs szolgáltatók feladata ezen hálózatok stabil működtetése és a technológiai káosz elsimítása, addig egyéni szinten a kapcsolatok mélyebb igénye az élet alapvető mozgatórugója. Ez a kapcsolódási kényszer az atomok szintjétől a neuronokon át egészen az internetig ível, amely csupán egy újabb állomása egy többszázezer éves evolúciós folyamatnak.

A digitális fejlődés azonban feszültségeket is szül. Miközben technikailag egyre behálózottabbak vagyunk, az egyének szintjén gyakran fokozódik az elmagányosodás. A beszélgetés érintette az internet jelenlegi válságát is, ahol a reklámtevékenység és az adatok profitorientált kihasználása sokszor a valódi hasznosság rovására megy. Ebben a környezetben válnak különösen fontossá a hálózati ismeretek, hiszen aki érti a rendszert, az tudatosabban képes navigálni a véleménybuborékok és az álhírek között. A hálózatos működés rugalmassága és az úgynevezett gyenge kapcsolatok ereje nemcsak a karrierépítésben, hanem a társadalmi együttműködés megújításában is kulcsszerepet játszhat.

Ez a gondolati háttér elevenedik meg Barabási Albert László legújabb tárlatán, ahol az adatok emocionális kapcsolattá lényegülnek át. A művészet feladata ma már nem a puszta ábrázolás, hanem az értelmezés, az adat alapú létünk vizuális reprezentációja. A kiállításon a kutató laboratóriumi menedzsmentet ötvözött a kreatív alkotómunkával, ahol speciálisan 3D-nyomtatott festőhengerek segítségével vitték vászonra a kor legégetőbb kérdéseit. A hengerek felületeit olyan adathalmazok határozzák meg, mint a koronavírushoz kapcsolódó álhírek terjedése, a betiltott könyvek listája vagy az egyént a rendszerben azonosító személyi számok és telefonszámok.

A technológia és a művészet találkozása a kiállításon egy újabb szintet lép a mesterséges intelligencia bevonásával. A látogatókat egy egyedileg tréningezett AI-ügynök segíti, amely képes személyre szabott, interaktív tárlatvezetést nyújtani. Ez a megoldás nemcsak demokratizálja a művészetélvezetet, hanem lehetővé teszi, hogy mindenki a saját háttértudásának és érdeklődésének megfelelően mélyedjen el az adatok mögötti történetekben. A hálózat és az adat tehát nem csupán elvont fogalmak, hanem a mindennapjainkat formáló valóság, amely a művészet tükrében segít jobban megérteni önmagunkat és a minket körülvevő világot.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján. 

BannerAdLabel
BannerAdLabel