A könyvek bősége és az olvasás csendes válsága
Magyarországon 2024-ben közel 3 900 könyv jelent meg, ami első ránézésre egy virágzó kultúra képét festi le, a szakemberek mégis az olvasás válságáról beszélnek.
A Magenta Podcast adásában Mantz László és Mészégető Marcsi vendégei, dr. Vass Dorottea olvasáskutató és Dr. Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke járták körül a kérdést: valóban kevesebbet olvasunk-e, vagy csak az olvasási szokásaink alakultak át gyökeresen a digitális korban.
A statisztikák értelmezésekor az egyik legfontosabb szempont az olvasás definíciója. Ha a betűk és karakterek befogadását nézzük, az emberiség valószínűleg soha nem olvasott annyit, mint ma a közösségi média és a digitális platformok korában. A könyvolvasás tekintetében azonban más a helyzet. Bár a nemzetközi sztenderd szerint már évi egyetlen könyv elolvasása is olvasónak minősít valakit, a hazai reprezentatív mérések azt mutatják, hogy a lakosság fele még ezt a lécet sem viszi át. Különösen aggasztó az úgynevezett elit olvasók, a havi legalább egy kötetet elfogyasztók arányának drasztikus csökkenése, ami azt vetíti előre, hogy a mélyebb irodalmi élmény szépen lassan egy szűk réteg kiváltságává válik.
A digitális világ térhódítása alapjaiban változtatta meg agyunk működését és figyelmi kapacitását. Megjelent az úgynevezett „popcorn agy” jelensége, amely a rövid, pörgős tartalmakhoz – például a TikTok videókhoz – szokott felhasználók sajátja. Számukra a lineáris, elmélyült olvasás, amely a szépirodalom befogadásához elengedhetetlen, komoly erőfeszítést igényel. A digitális tartalomfogyasztás során megszokott ugrándozás, a reklámok és linkek közötti cikázás szemben áll a „lassú olvasás művészetével”, amelyben a befogadó azonosul a szereplőkkel és átéli a történet mélységeit.
Ugyanakkor a könyv mint tárgy reneszánszát éli bizonyos körökben. A fiatalabb generációk körében hódítanak az élfestett, különleges kivitelezésű kötetek, amelyek dekorációs elemként és gyűjtői darabként is funkcionálnak. Ez a vizuális vonzerő kaput nyithat az olvasáshoz, bár fennáll a veszélye annak is, hogy a könyv csupán lakberendezési tárggyá válik. Az olvasás azonban nem csupán esztétikai élmény, hanem mentális edzés is. Ahogy az izmainkat, úgy az idegrendszerünket is karban kell tartani: aki kiesik a gyakorlatból, annak újra be kell tanítania az agyát a fókuszált figyelemre.
A szakértők szerint nincs rossz műfaj, csupán rossz szöveg létezik. Legyen szó sci-firől, fantasyről vagy klasszikus irodalomról, a lényeg az élményközpontúság. Az olvasóvá nevelés során, különösen a gyermekeknél, a legfontosabb cél nem a szókincsbővítés vagy a fejlesztés, hanem az örömszerzés. Ha egy szöveg érzelmileg megérinti az olvasót, ha képes belebújni a szereplő bőrébe és mérlegelni a döntéseit, akkor az irodalom elérte célját. A tudatos választás, az önismeret és a bátorság, hogy akár ismeretlen műfajokkal is kísérletezzünk, segíthet abban, hogy az olvasás ne csak egy kipipálandó statisztikai adat, hanem a mindennapi jóllétünk forrása maradjon.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTUbe csatornáján.
