A kormány szerint elhibázottak, de fájnak-e Oroszországnak a szankciók?
Bodnár Zoltán, az MNB egykori alelnöke, a DK árnyék-pénzügyminisztere és Büttl Ferenc közgazdász, az ELTE tanára a Spirit FM Ukrajna 365 című műsorában arról beszéltek: a magyar kormányzati kommunikáció ellenére az orosz gazdaság megérezte az EU-s szankciókat. Azt is mondták: az Uniónak tulajdonképpen nem volt más választása.
Bodnár Zoltán szerint nem volt más választása az Európai Uniónak, mint a szankciók - az nem lehet kérdés, hogy a II. világháborút követően nem fordulhat elő olyan, hogy egy ország önkényesen megváltoztassa a határokat, katonai erővel rohanjon le egy másikat. Itt nincs szó "szláv belviszályról", ez egy európai kérdés - szögezte le. Az egyik opció lehetett volna, hogy mondjuk a NATO hadereje felvonul Ukrajnában, de ez veszélyes, és itt jön képbe a másik opció: hogy szankciókkal nyomást próbál gyakorolni Oroszország ellen - mutatott rá.
Büttl Ferenc úgy reagált: a kormányzati narratívában, amikor elhibázott brüsszeli szankciókról beszélnek, sokszor elhangzik, hogy ezekkel az EU lábon lőtte magát. Ez részben igaz, a szankció kétélű fegyver, de nem az a cél, hogy a másiknak rossz legyen, nekem meg jó. Itt nem volt más eszköz, hiszen egy atomhatalommal szemben, ha nem akarunk elindítani egy III. világháborút, akkor nem tanácsos katonai konfrontációba keveredni - fogalmazott. Akkor is tenni kell, ha ez részünkről is áldozatokat követel - hangsúlyozta.
Fájnak a szankciók Oroszországnak?
Hivatkozás másolásaBodnár Zoltán leszögezte: Magyarország a szankciókba nem rokkan bele, nagyon szerény hatása van a háborúnak a magyar gazdaságra, még az energia-ársokk tekintetében is. A szankciók sokfélék, van köztük vagyonzárolás, ami egy érzékeny pont lehet Oroszország számára, és egyes vállalatok kivonulása az orosz piacról.
Oroszország egy fejletlen gazdaság, ami a kibocsátásának döntő részét feldolgozatlan energiahordozókból állítja elő - ahhoz, hogy a gáz és az olaj kitermelhető legyen, ahhoz döntően nyugati technológiát alkalmaznak - figyelmeztetett.
Azzal, hogy ezek a cégek kivonultak, visszahívták szakembereiket, és nem pótolják az alkatrészeket, semmilyen fejlesztés nincs, de ez a fegyvergyártásban is probléma - tette hozzá. Ezért is ütközik nehézségekbe a fegyverek utánpótlása a fronton. Emellett a devizabevételek terén is komoly hatást gyakorolnak a szankciók Oroszországra.
Büttl Ferenc azt mondta: amikor Putyin eldöntötte, hogy lerohanja Ukrajnát, azzal kalkulált, hogy az EU - elsősorban Németország - nem fog teljes mellszélességgel az ukránok mellé állni, mert a gazdasága nagyban függ az orosz energiahordozóktól.
Szerinte egy ilyen szituációban az egy fontos felismerés, hogy el kell vágni ezt a köteléket, és nem szabad megengedni, hogy ilyen értelemben stratégiai-politikai függésben tartsák az Európai Unió egészét. Itt ugyanakkor Putyin elszámította magát, Németország gazdasága ugyanis relatíve gyorsan és kis áldozatok árán le tudta magát választani az orosz energiáról.
Ha Európa legerősebb gazdasága kiszolgáltatott helyzetben van, az senkinek nem jó. A magyar gazdaság még inkább kitett volt az orosz energiának, és még annyira sem volt felkészülve a leszakadásra, mint Németország - mutatott rá. Hazánknak ez egy sokkal negatívabb hatást jelentett, de ez nem a szankciók hibája, hanem az elmaradt fejlesztések (épület-korszerűsítések, szélerőművek építése) hibája.
A teljes beszélgetést itt nézheti meg:
