A láthatatlan ökológiai veszély: így forgatja fel a fényszennyezés az élővilág ritmusát
A modern világ egyik legkevésbé észrevett, mégis legsúlyosabb környezeti kihívása a fényszennyezés. A napszakok és az évszakok természetes váltakozása ősidők óta meghatározza a földi élet ritmusát, a mesterséges fényforrások elterjedése azonban drasztikusan felborítja ezt az egyensúlyt.
A Spirit FM Adj esélyt! című műsorában Tótpeti Lili beszélgetett Prof. Dr. Gál Jánossal, a Magyar Tudományos Akadémia doktorával, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárával a fényszennyezés szerteágazó, állatvilágra gyakorolt hatásairól.
A fénysugárzás a gerinces élőlényekben, beleértve az embert, az emlősöket, a madarakat és a hüllőket is, a szemen keresztül jut el a központi idegrendszerbe. A természetes fénymennyiség csökkenése, például a naplemente, a tobozmirigyben elindítja a melatonin szekrécióját. Ez az összetett hormon készíti fel a szervezetet a pihentető alvásra és a regenerációra, emellett pedig antioxidáns és tumorellenes hatással is bír. Amikor éjszaka mesterséges fényhatás, mobiltelefonok, televíziók, számítógépek képernyője vagy utcai közvilágítás éri a szervezetet, a melatonin termelődése lecsökken vagy teljesen leáll. Ez nemcsak elalvási és alvásminőségi problémákat okoz, hanem hosszú távon súlyos élettani zavarokhoz vezethet, egzotikus állatoknál pedig akár a daganatos megbetegedések gyakoriságának növekedésével is összefüggésbe hozható.
A fény intenzitása és az úgynevezett fotoperiódus, azaz a megvilágított órák száma a szaporodási folyamatokat is alapvetően szabályozza. A legtöbb madárfaj a nappalok hosszabbodásával válik ivarilag aktívvá. A városi környezetben jelen lévő folyamatos mesterséges fény miatt a madarak természetes ritmusa felborulhat, így előfordulhat, hogy nyár végén vagy ősszel is fészkelni kezdenek. Ez azért jelent komoly veszélyt a populációra, mert az őszi hónapokban már lényegesen nehezebb megfelelő mennyiségű táplálékot találni a fiókák felneveléséhez. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a háztáji tyúkoknál is, ahol a világítás mesterséges kijátszásával fenntartható a tojástermelés, ám ez megterheli az állat szervezetét.
A fényszennyezés fizikai tulajdonságai speciális ökológiai csapdákat hoznak létre. A víztükör természetes fénypolarizációja segíti a vízirovarokat a tájékozódásban. Bizonyos mesterséges felületek, mint a fekete fóliák, az aszfaltutak vagy a sötét fényezésű gépjárművek tökéletesen leutánozzák ezt a hatást. Ennek következtében például a Dunán élő kérészek a nászrepülés során a kivilágított hidakhoz vonzódnak, majd a petéiket nem a vízbe, hanem a száraz aszfaltburkolatra rakják le, ami a faj megmaradását fenyegeti. Az utcai fények az éjszakai lepkéket, pillangókat és egyéb rovarokat is elvonzzák az eredeti élőhelyüktől, ami táplálékhiányt generál a természetes ökoszisztémában, ráadásul a rovarok kimerülésig keringhetnek a lámpák körül, így kiesnek a növények beporzási folyamatából is.
A városi környezethez való alkalmazkodás eltérő képet mutat az egyes fajoknál. Míg a törpe denevérek kihasználják a lámpák körül összegyűlő bőséges rovartömeget, addig a fénykerülő patkósorrú denevérek kiszorulnak ezekről a területekről a táplálékbázis lecsökkenése miatt. A gyors antropogén hatások olyan szelekciós nyomást gyakorolnak az élővilágra, amelyhez egyes fajok fizikai változásokkal próbálnak igazodni. Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a városlakó kardinális pintyek és karolinai ökörszemek szeme átlagosan öt százalékkal kisebb, mint a vadon élő társaiké.
Az emberi környezetben tartott állatok megóvása érdekében kiemelten fontos a természetes ciklusok leutánzása. A lakásban tartott papagájok esetében a tévé vagy a monitor villódzó, természetellenes kék fénye úgynevezett tolltépési szindrómát és idegrendszeri stimulációt válthat ki, ezért a kalitkákat nem szabad ilyen eszközök közelében elhelyezni. A terráriumi hüllőknél elengedhetetlen a megfelelő spektrumú UV-fény biztosítása a D-vitamin-szintézishez, valamint a nappalok és éjszakák pontos időkapcsolóval történő szabályozása. Hasonlóképpen, a szobai akváriumok túlzott világítása felborítja a halak cirkadián ritmusát, és algavirágzáshoz vezethet, ami oxigénhiányos állapotot teremt a vízben.
A vízi és a szárazföldi növényvilág egyaránt megérzi a fényszennyezést. A tengerparti városok fénye megtéveszti a tojásokból kikelő kis tengeri teknősöket, amelyek a tenger helyett a szárazföld felé indulnak el, rRagadozók és a közúti forgalom áldozatává válva. A városi fák esetében a túlzott esti megvilágítás hatására eltolódhat a lombhullás ideje, így a növények nem tudnak megfelelően felkészülni a téli nyugalmi időszakra, ami tartós stresszt jelent a szervezetük számára.
A környezet és saját egészségünk védelmében a legfontosabb lépés a felesleges, funkció nélküli fényforrások és épületkivilágítások mellőzése. A szükségtelen világítás elhagyásával nemcsak az energiafelhasználás és a környezetterhelés csökkenthető, hanem a természetes éjszakai sötétség visszaállításával esélyt adhatunk az élővilág egyensúlyának megőrzésére is.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
