A lelepleződés éve: Tarjányi Péter az ausztrál terrortámadásról és a háborúk hátteréről

Az adás felvételének napján 16 halottról és 40 sérültről szóltak a hírek az ausztrál terrortámadással kapcsolatban, és ez a felkavaró számadat jól mutatja a terrorizmus elleni védekezés nehézségeit.

A biztonságpolitikai szakértő, Tarjányi Péter a Spirit FM Ostrom című adásában elemezte az ausztráliai, hanuka idején történt terrortámadást, amely egy tengerparti nyílt területen történt, és az eddigi információk alapján két támadó sorozatlövő fegyverekkel hajtotta végre a lövöldözést. Az áldozatok és sebesültek magas számát éppen a sorozatlövő fegyverek használata magyarázza, ami hihetetlenül megnehezíti a helyszíni biztosítást ellátó rendőrök védekezését is. A támadással párhuzamosan komoly előzetes tiltakozás volt tapasztalható Izrael részéről az ausztrál kormánynál, mivel az elmúlt két évben a szélsőséges iszlamista közösség radikalizálódása miatt számos antiszemita megnyilvánulás történt graffitik és verbális erőszak formájában, aminek erőszakos támadás lett a vége.

Tarjányi Péter elmondta, hogy a terror lángjainak fellángolásához több összetevő szükséges: egy kibékíthetetlen ellentét két közösség között, az adott térség nem megfelelően működő kormányzata, ami teret ad az agresszív megnyilvánulásoknak, valamint egy olyan erőszakos atrocitás, amely jogszerűnek tünteti fel a fegyverhez nyúlást. Ehhez jön még a szélsőséges közösségek részéről a pszichés felkészítés és a támadások megtervezése is, hogy a kommunikációs hatását is maximalizálják. A szakértő úgy véli, hogy a nyugati demokráciáknak van dolguk a terrorral, amely megerősödött az elmúlt években, különösen Nyugat-Európában, bár Magyarország kisebb mértékben fertőzött.

A szakértő az orosz–ukrán háború aktuális állását elemezve hangsúlyozta, hogy bár a diplomácia és a békekötési folyamatok nem követik le a fronton zajló harcokat, egyre nagyobb a politikai nyomás a béke felé. Azonban az orosz álláspont szerint gazdasági szempontból – Kína és Észak-Korea együttműködésének köszönhetően – még folytatható a háború, és katonai szempontból is haladnak előre, bár az ukrán ellenállás továbbra is erős. A Kreml vezetése külpolitikai szempontból azt látja, hogy az ukránok puhulnak, hajlandóak területeket átadni, nem ragaszkodnak a NATO-tagsághoz, sőt akár választásokat is tartanának tűzszünet esetén. Európa ezt nem tartja igazságos békének, mert jutalmazná az agresszort, és attól tart, hogy Oroszország folytatná a terjeszkedést. Tarjányi Péter nagyobb esélyt lát arra, hogy nem lesz megállapodás, és a háború tovább folytatódik, annak ellenére, hogy Ukrajna és Európa kész kompromisszumokat tenni a fegyverszállítások reményében.

A NATO-tagság kérdésére Tarjányi Péter elmondta, hogy Oroszországnak fáj a tagság ténye, mert ezt tekintette a háború egyik okának, ugyanakkor a biztonsági garanciák, amelyek az Egyesült Államok által kötelező érvényűek lennének, gyakorlatilag a NATO ötödik cikkelyével érnének fel. Az is a békébe vetett hitet rendíti meg, hogy Oroszország már korábban is felrúgott megállapodásokat, például a budapesti memorandumot, így ha alá is írják azt, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, de cserébe biztonsági garanciákat kap, akkor a valóság tartalma – például az állandó NATO haderő hiánya melletti háromhavonta történő cserével – valójában a NATO jelenlétét jelentené az ország területén.

Tarjányi Péter 2025-öt a „lelepleződés évének” nevezte, ami abszolút beigazolódott. Kiderült, hogy ki mire játszik a rendszerben, az Egyesült Államok pedig egy fáradó nagyhatalomként magába fordul, súlyoznia kell az erőforrásait, és lelepleződött a hiányosságai. Kiderült az is, hogy Kína komolyan készül Taiwan ellen, Irán közel jutott az atomfegyverhez, és Oroszország hibrid hadviselést folytat Európa ellen. A szakértő szerint Európa és az Egyesült Államok katonailag két részre osztja Európát, és a V4-es rendszer teljesen széthullott. A lelepleződés megmutatta, hogy a biztonság most elsődleges, ami az egészségügyi és oktatási fejlesztéseket hátrébb sorolja, amiben Orbán Viktornak igaza van.

2025 nyertesei között Tarjányi Péter az Egyesült Államokat, Kínát és Indiát emelte ki, akik pénzt és profitot tudtak realizálni a háborús helyzetből, vesztese pedig egyértelműen Ukrajna és Európa, de Oroszország is fogyott Kínával szemben tett engedményei miatt. A Közel-Kelet vonatkozásában Izrael győzött a Hamász és a Hezbollah katonai szárnyának legyőzésével és Irán nukleáris képességeinek visszaszorításával, de a terrorizmus ellen nem lehet katonai eszközökkel győzni. A szakértő szerint 2025-ben mindannyian vesztesek lettünk amiatt, hogy a két tömb – Nyugat és Kelet (Észak-Korea, Kína, Irán, Oroszország, Fehéroroszország) – markánsan kirajzolódott, és utóbbi összeszerveződött.

A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján!