A madármentés életforma és szakadatlan küzdelem

Egy sérült madár megmentése sokszor jóval többet jelent annál, mint hogy biztonságba helyezzük a bajba jutott állatot. A Spirit FM állatvédelmi műsorában, az Adj esélyt! című adásban Tótpeti Lili beszélgetett Lehoczky Krisztiánnal, a Mátrai Természetvédelmi Egyesület elnökével és állomásvezetőjével. A beszélgetés rávilágított arra, hogy a természetvédelem nem csupán egy szakma, hanem a mindennapokat teljes egészében kitöltő elhivatottság.

Az adás felvételének időpontját átrendezte az élet, hiszen a stáb tagjai éppen egy elgázolt fekete rigó mentése miatt kénytelenek voltak elcsúsztatni a kezdést. A vendég elmondása szerint a madármentés valódi mókuskerék, amelyből nem lehet csak úgy kiszállni, és a feladatok nem igazodnak a naptárhoz vagy a hétvégékhez. Gyakran megesik, hogy a reggeli kávé elfogyasztása után azonnal riasztást kapnak a nemzeti park munkatársaitól egy útszélen fekvő, gázolt ölyv miatt, amelynek szilánkosra törtek a csontjai.

A mentőállomás működési kapacitását komolyan próbára teszi az érdeklődés, hiszen egy keményebb nyári napon akár százötven hívás is beérkezhet hozzájuk. Mivel fizikailag kivitelezhetetlen minden egyes helyszínre személyesen kiszállni, a szakemberek igyekeznek a megtalálók segítségét kérni. A lakosság nagyon segítőkész és lelkes, így a bejelentők rendszerint maguk juttatják el a bajba jutott élőlényeket az állomásra. Ha a szállítás semmiképp sem megoldható, a szakemberek a késő esti órákban indulnak el az állatokért, a bejelentőket pedig telefonon instruálják a teendőkről.

Vannak olyan helyzetek is, amikor a bejelentett problémát a helyszínen, a megtaláló segítségével kell orvosolni, ami a madár érdekeit szolgálja. Ha egy madár nekirepül az ablaknak, a legfontosabb teendő a nyugalom és a sötétség biztosítása. A megtalálónak ilyenkor egy kartondobozba kell helyeznie az állatot, majd néhány órára egy csendes, sötét helyiségbe kell vinnie. Lehoczky Krisztián pontosan elmagyarázta ennek a módszernek az élettani hátterét: „Egy spórolok egy csomó utat a megtalálónak, kettő, a madár nem stresszeli végig. Ugye nekirepült az ablaknak, lehet, hogy van egy belső vérzése, szédül, azt se tudja, hogy hol van. Még megfogják, még dobozba teszik, még autóba teszik, zötyög, aztán én itt kiveszem. Tehát ez egy hatalmas stressz, és nagyon sok esetben ez okozza a madárnak a vesztét, hanem ezt ott helyben meg lehet oldani.”

A mentőhelyre beérkező állatok mindegyike alapos átvizsgáláson megy keresztül, ahol a szakemberek kiszűrik az esetleges élősködőket, sebeket vagy idegen testeket. Az ellátás jellege rendkívül változó, a rövidebb kezelésektől kezdve a több mint egy évig tartó rehabilitációig terjedhet. Előfordul, hogy egy megsérült sünnek csupán a szarkalárvák eltávolítására és sebkezelésre van szüksége, míg az izomszakadást vagy csonttörést szenvedett madarak gyógyulása jóval hosszadalmasabb.

Azok az állatok, amelyek a gyógyulás után sem engedhetők vissza a természetbe, a törvényi előírásoknak megfelelően a magyar állam tulajdonát képezik, így tartásukhoz vagy bemutatásukhoz szigorú engedélyek szükségesek. Fajmegőrzési célú szaporításra a fogságban ritkán kerül sor, bár a tartósan sérült fehér gólyák esetében már volt példa sikeres fészkelésre és fiókanevelésre más intézményekben.

A szakember kiemelte, hogy a mentőállomásra kerülő madarak kilencvenkilenc százaléka emberi behatás miatt szenved sérülést. A leggyakoribb veszélyforrások közé a gázolások, az áramütések, a sövénynyírás miatti fészekrombolások és a szándékos rongálások tartoznak. A fecskefészkek szándékos megrongálása bűncselekménynek minősül, amely ellen a szakember a leghatározottabban, akár rendőrségi feljelentéssel is fellép.

Gyakori probléma az is, amikor a jó szándékú emberek indokolatlanul avatkoznak be a természet rendjébe. A fészekből kiugró, még röpképtelen fekete rigó fiókák viselkedése a faj fennmaradását szolgáló szétszóródási elv része, ezért az ilyen állatokat nem szabad elhozni a helyszínről. Lehoczky Krisztián hangsúlyozta, hogy a gyanús helyzetekben mindig érdemes telefonon tanácsot kérni a szakemberektől a beavatkozás előtt.

Az időjárási szélsőségek és a hőkupolák rendkívül leterhelik a hazai madárállományt. A kiszáradt talaj miatt a rigók nem jutnak táplálékhoz, a rendkívüli hőségben pedig tömegével futnak be a meleg elől menekülő vagy átforrósodott fészkekből kieső fecskefiókák. Előfordult olyan krízishelyzet is, amikor egyetlen nap leforgása alatt száz fecske érkezett az állomásra, ahol a lakosok a parkolóban sorban állva várták a segítő ellátást. A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.