A magyar munkaerő felértékelődése: kihívások és kiutak a munkaerőpiaci útvesztőből
A beszélgetés középpontjában a magyar munkaerőpiacot feszítő ellentmondások álltak, különös tekintettel a foglalkoztatási adatokra és a külföldi munkavállalók érkezésével kapcsolatos szabályozási kérdésekre. A szakértő rámutatott, hogy több, eltérő időhorizonton mozgó trend alakítja jelenleg a hazai helyzetet. A legmeghatározóbb tényező a demográfiai változás, hiszen a természetes fogyás és az elvándorlás miatt folyamatosan csökken a munkaképes korú lakosság száma. Ezzel párhuzamosan a gazdaság szerkezete az elmúlt időszakban a munkaintenzív ágazatok, például az autó- és akkumulátoripar felé tolódott el, ami tovább növelte a betöltetlen pozíciók számát.
A jelenlegi helyzetben a vállalatok komoly lépéskényszerbe kerültek. Mivel a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazásának feltételei változhatnak, a cégek kénytelenek ismét fokozott figyelemmel fordulni a hazai munkaerő felé. Gáspár Gergely szerint ez egyfajta belső versenyhelyzetet teremt a magyar dolgozókért, ugyanakkor rávilágít egy súlyos strukturális problémára is. A technológiai fejlődés ugyanis gyorsabb, mint amilyen ütemben az oktatási és képzési rendszer reagálni tudna az új igényekre. Emiatt sok esetben hiányzik az a szaktudás, amelyre a modern üzemeknek szüksége lenne, így a vállalatok saját tanműhelyek és belső átképző központok létrehozásával próbálják pótolni a hiányzó kompetenciákat.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a magyar munkavállalók részéről megvan az igény a fejlődésre, amit a bérpiaci trendek is ösztönöznek. Ma már egy tapasztalt technikus fizetése elérheti vagy meg is haladhatja egy pályakezdő mérnök bérét, ami erős motivációt jelent az átképzésre. Ugyanakkor a gazdaság hosszú távú teljesítőképessége szempontjából kulcsfontosságú lenne a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába való elmozdulás. Amennyiben a képzetlen munkaerő iránti volumenigény marad a meghatározó, úgy az ország értékteremtő képessége egy bizonyos szinten megrekedhet, ezért az állami oktatási rendszer rugalmasabbá tételére és a szakképzés kormányzati támogatására égető szükség van.
A beszélgetés érintette a munkaerőpiacra belépő fiatalok helyzetét is, akiknek szembe kell nézniük a mesterséges intelligencia térnyerésével. Bizonyos területeken, például a programozásban, a junior pozíciókat már részben kiváltják az algoritmusok, miközben a belépő szintű elvárások egyre magasabbak. Megoldást jelenthet azonban a diákmunka felértékelődése, amely Magyarországon különleges szabályozása miatt népszerű és költséghatékony forma a cégeknek. A diákok számára ez egyfajta gyorsítópályát kínál, hiszen a diplomázás idejére már olyan gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek, amellyel nem kezdőként, hanem értékesebb munkaerőként léphetnek ki a teljes állású piacra.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
