A maszk mögött: a bűnügyi profilalkotás valósága és magyarországi gyakorlata
A szakértő rögtön az elején hűtötte a kedélyeket: bár az FBI valóban rendelkezik viselkedéskutató egységgel, a munka korántsem annyira akciódús, mint a képernyőn. A filmek 45 perces játékideje nem engedi meg a valós folyamatok bemutatását, hiszen a profilalkotás valójában egy időben elhúzódó, rengeteg papírmunkával és akták elemzésével járó tevékenység. Míg a sorozatokban a profilozók fegyverrel a kézben rontanak be a helyszínre és veszik át az irányítást, a valóságban ők speciális tanácsadóként segítik a nyomozók munkáját, gyakran csak akkor bekapcsolódva, amikor egy ügy elakad vagy kiemelt társadalmi veszélyessége miatt különleges szakértelmet igényel.
Magyarországon a profilalkotás nem újkeletű, hiszen már 1995 óta jelen van a gyakorlatban, 2021 ősze óta pedig az Országos Rendőrfőkapitányságon belül egy dedikált egység végzi ezt a feladatot. Erdélyi Ákos hangsúlyozta, hogy ez nem egy magányos zseni műfaja. A leghatékonyabb profilok akkor készülnek, ha egy multidiszciplináris csapat dolgozik rajtuk, amelyben helyet kap pszichológus, kriminológus, szociológus, statisztikus és igazságügyi nyelvész is. Ez a sokszínűség teszi lehetővé, hogy az ismeretlen elkövető személyiségrajza minél komplexebb és a nyomozók számára jobban felhasználható legyen.
A munka alapját az iratok képezik: helyszíni szemle jegyzőkönyvek, orvosszakértői vélemények és tanúvallomások. A profilozók ebből a hatalmas adathalmazból próbálják kihámozni az elkövető viselkedési mintázatait. Megfigyelik például a helyszínválasztást, amely utalhat a cselekményvezettségre vagy éppen az indulati jellegre. Egy jól elszeparált helyszín tudatos tervezést feltételez, míg a sérülések száma és jellege – például a feleslegesen sok szúrás – az elkövető kontrollvesztett, reaktív állapotáról árulkodik.
A profilozásnak több irányzata létezik. A legrégebbi a pszichológiai profilalkotás, amely bár izgalmas történetekkel szolgál – mint a híres New York-i „bombaágyas” esete –, tudományosan a legnehezebben validálható. A szakma ma már inkább a mérhető, statisztikai alapú megközelítések felé tolódik el. Létezik például földrajzi profilozás, amely az elkövető mozgásterét és lokációit elemzi, de használnak szociológiai profilokat is, amelyek korábbi bűncselekmények adataira építve valószínűsítik az elkövető hátterét.
A módszer ma már nem korlátozódik a sorozatgyilkosságokra. A profilozást sikeresen alkalmazzák online csalásoknál, gyújtogatásoknál, sőt eltűnéses eseteknél is. Kiemelt szerepe van a kihallgatási taktikák kidolgozásában: a szakemberek segítenek a nyomozóknak abban, hogy a gyanúsított karakteréhez igazítva hogyan építsék fel a kérdezést a beismerő vallomás elérése érdekében.
Erdélyi Ákos saját kutatási területéről, a szexuális motivációjú emberölésekről is beszélt. Ez a téma Magyarországon tudományos szempontból eddig kevéssé volt feldolgozva, aminek egyik oka a szerencsére rendkívül alacsony esetszám. Az elmúlt 23 évben összesen 24 ilyen eset történt hazánkban. A szakértő szerint azonban éppen a ritkaságuk miatt fontos ezeket vizsgálni, mert így elkerülhető a bűncselekmények felesleges misztifikálása, és segít felépíteni azt a felderítői rutint, amely a gyakoribb bűncselekménytípusoknál már természetes módon jelen van.
A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
