A mikrochipek világa és a mesterséges intelligencia jövője

A Spirit FM A sámán mondja című műsorának nyári adásában Bertalan Gábor műsorvezető és Szekrényi Péter, azaz Digital Pedro beszélgettek a technológiai szektor legégetőbb kérdéseiről. A beszélgetés központi témáját a modern chipgyártás kulisszatitkai, a globális kitettség, valamint a mesterséges intelligencia katonai és mindennapi szerepe adta.

A mai világban a telefonoktól az autókon át a mikrofonokig minden intelligens eszközben jelen vannak a chipek, amelyek mérete az elmúlt évtizedekben drasztikusan lecsökkent. A legmodernebb, öt nanométer alatti technológia elképesztően apró vezető szálakkal dolgozik, ami lehetővé teszi, hogy minél több tranzisztor kerüljön egyetlen apró felületre, folyamatosan növelve az eszközök teljesítményét. A folyamat hátterében egyetlen holland vállalat áll, amely monopolhelyzetben van a modern chipnyomtató gépek gyártásában. Ezek a hatalmas, repülőgép-hajtómű méretű berendezések lényegében a nagyméretű tervrajzokat vetítik le és nyomtatják ki mikroszkopikus méretben.

A gyártási piacon szintén rendkívül szűk a keresztmetszet. Míg a régebben meghatározó Intel mára csupán a legmodernebb processzorok két százalékát, a Samsung pedig nyolc százalékát adja, a maradék kilencven százalékot egyetlen tajvani bérgyártó cég, a TSMC állítja elő. Ez a konszern gyártja a chipeket a többi között az Apple, az Nvidia és a Snapdragon számára is. Ez a szerkezet óriási globális kitettséget jelent, hiszen ha ez a két kulcsszereplő kiesne, a világ technológiai fejlődése azonnal megtorpanna. Ez a kiszolgáltatottság alapjaiban határozza meg a világpolitikai eseményeket és az Amerikai Egyesült Államok védelmi stratégiáját Tajvan irányába. A nyugati hatalmak éppen ezért korlátozzák a legfejlettebb chipgyártó gépek és technológiák Kínába történő szállítását, megakadályozandó a keleti nagyhatalom katonai és robotikai fölénybe kerülését.

A chipek és a mesterséges intelligencia katonai alkalmazása kiemelt témát jelent a védelmi szektorban. Az európai és német katonai álláspont szerint az algoritmusok emberi felügyelet nélkül nem hozhatnak önálló döntést a csapásmérésekről, ám a gyakorlatban az azonnali reakciót igénylő védelmi rendszereknél, mint az izraeli Vaskupola, már most is automatizált folyamatok zajlanak. A drónháborúkban használt jelenlegi eszközök működtetéséhez még nincs szükség a legösszetettebb chipekre, de a mesterséges intelligencia fejlődésével és a feladatok komplexitásával a hardverigény is folyamatosan növekedni fog.

A technológiai piac szereplői, köztük Elon Musk is, látják a jelenlegi infrastruktúra korlátait. Az algoritmusok tanításához és futtatásához hatalmas mennyiségű hardverre, memóriára és energiára van szükség, ami óriási adatközpontok építését igényli. Egy-egy ilyen adatközpont energiaigénye egy kisebb városéval vetekszik, és a hűtés biztosítása is komoly kihívást jelent. Emiatt születnek olyan újszerű ötletek, mint a szerverek tenger mélyére süllyesztése vagy az adatközpontok űrbe telepítése.

A mesterséges intelligencia jelenlegi fejlesztései egy kötelező lépcsőfokot jelentenek a jövő felé. Nem egyetlen mindentudó szuperintelligencia jön létre, hanem specializált, multimodális rendszerek hálózata, amelyeket egy központi modell koordinál. A cél nem az emberiség elpusztítása, hanem a kikapcsolás elkerülése, amit az algoritmusok az emberi élet megkönnyítésével és kiszolgálásával tudnak biztosítani. A szabályozási kérdésekben ugyanakkor jelentős a különbség Európa, valamint Amerika és Kína hozzáállása között, ami a jövőben is meghatározza majd a technológia fejlődésének kereteit.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.