Belföld

A néma sikolyoktól a tudatos kilépésig: a kapcsolati bántalmazás arcai

BannerAdLabel
A statisztikai adatok sokkoló képet festenek a magyarországi párkapcsolati dinamikákról: az Eurostat felmérései szerint a magyar nők jelentős része élt már át otthon fizikai vagy szexuális erőszakot, a hivatalos statisztikák pedig az áldozatok számának drasztikus emelkedését mutatják az elmúlt években.
A Spirit FM műsorában Vogyerák Anikó Törteli Eszter coach és pszichológiai konzulenssel járta körbe a bántalmazás szövevényes kérdéskörét, feltárva a jogi kereteket, a pszichológiai mozgatórugókat és a szabadulás lehetőségeit. A közvélemény számára a bántalmazás leggyakrabban a fizikai erőszakkal azonosítható, mivel ez hagyja a legnyilvánvalóbb nyomokat, és ez bizonyítható a legkönnyebben a jog erejével. A szakértő azonban rámutatott, hogy a bántalmazásnak léteznek sokkal nehezebben tetten érhető, de pusztító formái is, mint például az érzelmi vagy a gazdasági elnyomás. Az érzelmi bántalmazás során az áldozat önbizalma szisztematikusan leépül a folyamatos szurkálódások, leértékelések és a gázlángozás nevű technika hatására, amely során a bántalmazó megkérdőjelezi a másik fél emlékezetét és valóságérzékelését.

Ebben a mérgező dinamikában nem klasszikus konfliktusokról, hanem hatalmi játszmákról van szó. A bántalmazó célja a teljes kontroll megszerzése, ami gyakran egészen apró, jelentéktelennek tűnő mindennapi dolgokban nyilvánul meg, legyen szó egy rosszul beágyazott takaróról vagy a kenyérszeletelés módjáról.

Miért maradunk benne?

A beszélgetés egyik legfontosabb felismerése, hogy a bántalmazó kapcsolat nem állandó pokoljárás. Éppen a hullámzása teszi rendkívül veszélyessé: az intenzív, tündérmesébe illő, úgynevezett szerelembombázási időszakokat követik a leértékelő fázisok. Amint a bántalmazó érzi, hogy áldozata a kilépést fontolgatja, azonnal visszavált a kedves, megnyerő énjére, ami fenntartja a reményt a változásra.

Törteli Eszter hangsúlyozta, hogy a bántalmazó viselkedés gyökerei szinte minden esetben a gyermekkorba nyúlnak vissza. A gyermekkori elhanyagolás vagy erőszak két irányba tolhatja el a felnőtt személyiséget: vagy a tanult mintát követve maga is bántalmazóvá válik, vagy tudat alatt keresi az ismerős, alárendelt szerepet a párkapcsolataiban, próbálva bizonyítani egykori alkalmasságát. A felismerés és a kilépés kulcsa nem a partner viselkedésének elemzése, hanem a saját érzéseinkre való fókuszálás. Nem azért kell távozni, mert a másik „rossz”, hanem azért, mert mi rosszul érezzük magunkat a kapcsolatban. A szakértő szerint a bántalmazó fél ritkán változik meg belülről, mivel hiányzik belőle az empátia és a felelősségérzet, éppen ezért az áldozatok védelmére és a tudatosításra kell helyezni a hangsúlyt.

A környezet szerepe kettős: bár a kívülállók sokszor tehetetlennek érzik magukat a traumás kötődés miatt, a legfontosabb, amit tehetnek, hogy nem hagyják magára az áldozatot. A direkt szembesítés helyett néha a „fordított pszichológia” vagy a kérdező technika segíthet kizökkenteni az illetőt a fásultságból. A cél minden esetben az, hogy a bajba jutott tudja: van hová fordulnia, és létezik olyan biztonságos háttértámogatás – legyen az jogi vagy pszichológiai –, amely segít felépíteni egy erőszakmentes új életet.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján!

BannerAdLabel
BannerAdLabel