A nyelvtan nemcsak határokon belül fontos
Mire jó a nyelvtanóra a szövegelemzésen és a helyesírás megtanulásán kívül, és mindez hogyan kapcsolódik a nyelvi tervezéshez - erről beszélgettünk Katona József Álmossal, a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpont igazgatójával a Spirit FM Eredet című műsorában.
Sokszor a tanárok sem kedvelik a nyelvtan tananyag bizonyos részeit – kezdte a beszélgetést Kovács József Álmos. Majd úgy folytatta, hogy a nyelvtani tananyagrészt leadják, minden mást pedig hát elengednek vagy inkább irodalomórák tartanak helyette. Ráadásul – ahogy mondta – olyan tananyag részek is vannak a nyelvtan tanmenetben, aminek külön tantárgynak kellene lennie.
„A nyolcvanas-kilencvenes években megjelent a magyar nyelvórán belül az úgynevezett kommunikációs tananyagrész, és azóta is eléggé erőteljes szerepet adunk neki. Na most egyrészt a kommunikáció és a kommunikációelmélet egy másik tudományág. Gyakorlatilag egy másik tantárgy. Nem lenne szabad összemosni” – összegezte az igazgató.
Úgy véli, a kommunikációval az a probléma, hogy nem válik el egyértelműen a nyelvtan tananyagtól, másrészt pedig elsősorban kommunikációelmélettel foglalkozik a nyelvtan óra keretein belül.
Katona József Álmos szerint eléggé rigorózus rendszerként mutatja be a magyar nyelvtan óra amagyar helyesírási rendszert. Szerinte ugyanis nem elég a helyesíráshoz a szabály ismerete, hanem sok háttérismeretre is szükség van.
A nyelvi tervezés ott kapcsolódik a nyelvtan órához, hogy nemzetközi vonatkozásban a kisebbségi magyar nyelvvel foglalkozik.
„Nagyon sok állam ezt nem nagyon fogja fel, vagy nem nagyon hajlandó ezzel törődni, hogy az anyanyelvű oktatásnak is nagyon nagy szerepe volna a teljes oktatási folyamatban, és hogy mindegyik államnak, a nekünk idegen nyelvű államnak is jól felfogott érdeke volna, hogy ezt biztosítsa. Ennek az oka pusztán annyi, hogy ugye az anyanyelv a teljes tanulási folyamatot, a gondolkodást, a különféle készségeket is meghatározza, és ezáltal azt is meghatározza hosszú távon, és ezt amúgy a mi nemzeti alaptantervünk is nem hogy elismeri, de deklarálja, hogy az életben később az a diák mennyire tud hasznos lenni, és az most ilyen szempontból Kárpát-medencei viszonylatban mindegy, hogy Magyarországon, Romániában vagy más országban” – mondta Katona József Álmos.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
