A nyelvvizsga amnesztia és az átalakuló motivációk hatása a hazai nyelvtanulásra

A Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági műsorában Rónai Egon műsorvezető Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért Egyesület elnökével járta körül azt a kérdést, hogy miért feleződött meg hat év alatt az akkreditált nyelvvizsgázók száma Magyarországon.

A szakértő rámutatott, hogy az adatok hátterében elsősorban szabályozási változások állnak, nem pedig a nyelvtanulási kedv drasztikus visszaesése. A bázisévnek tekintett 2019-es esztendőben kiugróan sokan vizsgáztak, mivel akkor még úgy tűnt, kötelezővé teszik a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez, ám ezt a rendelkezést az utolsó pillanatban visszavonták.

A visszaesés másik meghatározó oka a pandémia alatt bevezetett nyelvvizsga amnesztia volt, amely lehetővé tette a diplomák kiadását a korábban kötelező nyelvi követelmények teljesítése nélkül. Ezzel a lépéssel a nyelvvizsgázók mintegy negyven százalékát adó egyetemista populáció jelentős része kikerült a rendszerből, így mára elsősorban a felvételi pluszpontokért küzdő középiskolások maradtak a vizsgaközpontok fő ügyfelei. Bár a kimeneti követelmény megszűnt, a bemeneti oldalon továbbra is erős a motiváció, hiszen az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek a nyelvtudásért járó pontokról, és sok intézmény akár a maximális száz pontot is megadja egy felsőfokú vizsgáért.

A nyelvválasztási trendek tekintetében az angol nyelv egyeduralma továbbra is töretlen, sőt súlya évről évre növekszik. A német nyelv tartja a pozícióját, ám a többi nyelv, mint a spanyol, az olasz vagy a francia, összesen is csupán egy százalék alatti arányt képvisel a vizsgázók körében. Rozgonyi Zoltán megjegyezte, hogy az eszperantó nyelvvizsgák száma is drasztikusan visszaesett, amióta az egyetemek már nem ismerik el pontszerző tudásként. A szakértő hangsúlyozta, hogy a magyar közoktatás gyakran nem képes biztosítani a piacképes nyelvtudást, így a sikeres vizsgázók mögött legtöbbször elit gimnáziumok vagy magántanulás áll.

A beszélgetés kitért a technológia szerepére is, különösen a nyelvoktató alkalmazásokra és a fordítóprogramokra. Az elnök szerint az applikációk leginkább a már meglévő tudás felfrissítésére és a kedvcsinálásra alkalmasak, de valódi, komplex nyelvtudást nem adnak. Bár a mesterséges intelligencia alapú fordítók a gyakorlati tranzakciók lebonyolításában már nagy segítséget jelentenek, az emberi kapcsolatok építéséhez és a mélyebb társadalmi beszélgetésekhez továbbra is nélkülözhetetlen a valódi, személyes nyelvtudás, amelyet a gépek a személytelenségük miatt egyelőre nem tudnak pótolni.

A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.