A romantikától a céllisztekig: új korszak és szoros együttműködés vár a magyar malomiparra

A Spirit FM Több-kevesebb című műsorában Lengyel Tamás, a Dunaföldvári Malom igazgatója, a GOF Hungary Kft. képviselője és a Magyar Gabonaszövetség Malmi tagozatának frissen kinevezett vezetője beszélt a szakma jelenlegi helyzetéről, kihívásairól és jövőbeli feladatairól.

A beszélgetés rávilágított arra, hogy a régi versekből és filmekből ismert romantikus malomkép helyett a mai iparág egy rendkívül precíz, pontos és szigorúan nyomon követhető területet képvisel.

A modern malomiparban az Európai Unión belül és Magyarországon is az élelmiszerbiztonság áll az első helyen. A hazai gyártástechnológiák az elmúlt évtizedekben óriásit fejlődtek, így ezen a téren a magyar malmok a legmagasabb színvonalat hozzák. Lengyel Tamás ugyanakkor rámutatott, hogy a liszt minősége terén az elmúlt időszak elhaladt a hazai piac mellett, mivel a különböző termékláncok közötti összefogás nem volt a legmegfelelőbb szinten.

A tagozat új vezetőjének egyik kiemelt célja, hogy a kollégákkal közösen újra megfelelő minőségre és együttműködésre hozza ezt a rendszert. Nemzetközi szinten ugyanis csak úgy lehet sikeresen mozogni, ha a vetőmagosok, a termelők, a kereskedők és a malmok szorosan összefognak. Ez a közös munka elengedhetetlen ahhoz, hogy a belföldi és az exportpiacokon is újrapozicionálják a magas minőségű lisztet, miközben a termelők részére is biztosítják a megfelelő árszínvonalat.

A közhiedelemmel ellentétben a klímaváltozás, a nyári hőségek és az aszályok nem veszélyeztetik a hazai búzatermesztést oly módon, hogy a vetésterület északabbra tolódna. A búza jelenleg az egyik legbiztonságosabb növénynek számít Magyarországon. Ezt bizonyítja az is, hogy míg korábban 800-850 ezer hektáron vezettek be búzát a termelők, addig az elmúlt két-három évben ez a terület már átlépte az egymillió hektárt, az idei évben pedig pontosan egymillió-ötvenezer hektár került bevetésre.

A valódi fejlődési lehetőséget a termelői oldallal való együttműködés és a feldolgozói irányú iránymutatás jelenti. A malomiparnak meg kell mutatnia a termelőknek, hogy mire van szükség, hiszen a piaci igényeket végső soron a felhasználók, így a háztartások, a pékipari üzemek és a nagy feldolgozók határozzák meg. Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a megfelelő mennyiségű és minőségű búza megtermeléséhez.

A nyolcvanas évek elejére jellemző tömegtermelés korszaka után a fogyasztói szokások jelentősen átalakultak. Az elmúlt öt-legy évben felerősödött az egészségtudatosság és a termékek iránti fokozott figyelem. A vásárlók egyre jobban odafigyelnek arra, mit esznek. Egy magas minőségű liszthez például nem kell más, csak kovász, só és víz, míg a gyengébb minőségű alapanyagokat különféle adalékanyagokkal, úgynevezett turbó dolgokkal kell javítani a megfelelő térfogat eléréséhez. A piac szerencséjére ezeket az eljárásokat ma már egyre kevesebben akarják alkalmazni.

A jövő egyértelműen a céllisztek gyártásában rejlik, ami a nyugati országokban már jól látható trend. A fogyasztóknak érdemes elengedniük azt a megközelítést, hogy a legolcsóbb, általános lisztet választják mindenhez, mert abból például egy piskóta nem fog jól sikerülni. A csomagolásokon található bő információs bázis, a fehérjetartalom és a klasszikus BL55 vagy BL80 jelölések mellett ma már különféle céllisztek is elérhetők, legyen szó pizzalisztről, süteménylisztről vagy különleges kenyerek alapanyagáról. A nagy sütőüzemek és péküzemek elvárásai még ennél is specifikusabbak, ők ugyanis az év minden napján állandó, előre beállított receptúrák szerinti, parametizált lisztet várnak el a malmoktól, amelyet a hazai malomiparnak folyamatosan biztosítania kell.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube oldalán.