A szabadidő eltűnésének nyomában: mit mutatnak a KSH friss adatai?
Egy friss felmérés szerint átlagosan 287 perc szabadidő jut egy magyar felnőttre, ám ennek a negyede olyan tevékenységekre megy el, amelyek korábban még nem is léteztek.
A Spirit FM Több-kevesebb című műsorában Jandó Zoltán, a G7 újságírója mesélt arról, hogyan alakult át a mindennapjaink ritmusa az elmúlt évtizedekben, és miért távolodtunk el attól a régi elképzeléstől, amely 8 óra munkát, 8 óra pihenést és 8 óra szórakozást képzelt el egy átlagos napba zsúfolva. A KSH részletes felmérése azt mutatja, hogy már maga a munkaidő sem mérhető úgy, mint régen, hiszen a gyerekektől a nyugdíjasokig mindenki benne van az átlagban, így a napi öt óra munka többféle élethelyzet átlagából adódik össze. A valódi dolgozók esetében viszont már hét óra felett jár a tényleges munkavégzés.
A kutatás legérdekesebb eredménye az, hogy miközben soha nem volt még ennyi szabadidőnk, annak jelentős része egyszerűen eltűnt a korábbi kategóriákból. A statisztikusok elmondása szerint ennek oka, hogy olyan új tevékenységek jelentek meg, amelyeket tizenöt éve még nem is lehetett mérni, ilyen például a podcastok hallgatása vagy az írásos online kommunikáció. A fiataloknál mutatkozik meg leginkább ez a változás, ahol a telefonos tevékenységek jelentős része nem sorolható be sem a klasszikus internetezés, sem a társasági élet eddigi kategóriáiba.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a magyarok – a közkeletű érzéssel ellentétben – nagyjából megközelítik a napi nyolc óra alvást, és ebben alig van különbség az egyes korcsoportok között, noha a munkával terhelt középkorúaknál valamivel kevesebb ez az idő. A statisztikai hivatal mostantól az uniós ajánlások alapján végzi a felmérést, így a jövőben akár nemzetközi összehasonlításokra is lehetőség nyílhat.
A teljes adás visszanézhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
