A tehetség útja: diákolimpikonok a világ élvonalában és a versenyek lelki terhei

Amikor egy tehetséget észrevesznek, minden megváltozik, új kapcsolatok, támogatók és utak nyílnak meg. A Spirit FM műsorában Somodi-Solymos Eszter két elkötelezett szakemberrel járta körül a nemzetközi diákolimpiák világát, bemutatva a hazai sikerek mögött álló kőkemény munkát, valamint a versenyhelyzetek komoly mentális kihívásait.

A világunkat a kreatív emberek viszik előre, akik képesek kitűnni a tömegből, ehhez pedig kiváló platformot biztosítanak a diákolimpiák. A Nemzeti Tehetség Program támogatásával készülő magyar fiatalok nemzetközi közegben, a tapasztalatok és kapcsolatok révén fejlődhetnek tovább. Erdősné dr. Németh Ágnes, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának elnöke, az ELTE Informatikai Kar oktatója és a Nemzetközi Informatikai Diákolimpia Nemzetközi Bizottságának tagja belső perspektívából látja ezt a folyamatot. Kiemelte, hogy a nemzetközi megmérettetésig rendkívül szigorú és bárki számára elérhető, többlépcsős kiválasztási procedúra vezet, amely az iskolai fordulóktól a megyei és országos szinten át az olimpiai válogatóversenyig tart. Az informatikai diákolimpia első fordulóját szándékosan papír alapon szervezik, hogy a programozási tudás hiánya ne legyen akadály, és a tiszta gondolkodásmódot tudják mérni. A sokfordulós válogató során nemcsak a stabil algoritmuselméleti rutint, hanem a felsőbb szinteken nélkülözhetetlen kreativitást is mérik. Az országos elitből végül csupán a legjobb négy versenyző képviselheti Magyarországot a világversenyen. A Neumann Társaság és az ELTE Informatikai Kara arra is törekszik, hogy a válogatókon közvetlenül ezután végző fiataloknak is biztosítson egyéb nemzetközi versenyzési lehetőséget a rutinszerzés érdekében.

 A kiemelkedő diákolimpiai eredmény mögött három-négy évnyi, napi szintű kőkemény edzés áll, ami a sportolói teljesítményekhez mérhető. Ebben kulcsszerepe van a hiteles és felkészült pedagógusnak, aki képes inspirálni a diákot, miközben a tehetséggondozó munka a tanártól is belső hajtóerőt és rengeteg plusz energiát követel meg. A felkészítés és a versenyek dinamikája is sokat változott, hiszen a mai fiatalok igényeihez igazodva az oktatás interaktívabbá vált, és a felkészítőtáborokban már széles szakmai csapat dolgozik együtt a gyerekekkel. Bár a hazai reáloktatás nehézségekkel küzd, a magyar diákok folyamatosan bizonyítják versenyképességüket a világelittel szemben. A diákolimpiához szükséges tudás ugyanis már messze túlmutat a közoktatás keretein, és a diákoktól komoly plusz energiát igényel. A mesterséges intelligencia korában a szakember szerint a problémamegoldó és a kritikus gondolkodás a legfontosabb érték, hiszen a gondolkodó embert és a benne rejlő spirituszt a technológia nem tudja pótolni. A nemzetközi versenyek ugyanakkor nemcsak a szigorú feladatmegoldásról szólnak, a nyolcnapos eseményekből csupán kettő a versenynap, a többi idő a nemzetek közötti kapcsolatépítést, a közös kirándulásokat és a szakmai együttműködések megalapozását szolgálja.

Teljes beszélgetés elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.

A csúcsteljesítménynek ugyanakkor komoly ára van, a folyamatos felkészülés rengeteg lemondással jár, ami gyakran a szociális kapcsolatok és a barátságok háttérbe szorulásához vezet. Dr. Duró Zsuzsa pszichológus és tehetségfejlesztő szakember rávágott arra, hogy a versenyhelyzet egy mesterségesen kreált szituáció, amelyre nem lehet tökéletesen felkészülni, így a teljesítményvágy mellett természetes módon megjelenik a teljesítményszorongás is. A diákok meg akarnak felelni a család, a pedagógusok és a saját maguk által támasztott elvárásoknak. A kortárscsoport hatása a kamaszkorban ráadásul felerősödik, így egyáltalán nem mindegy, hogy az osztály- vagy sportközösség hogyan viszonyul a kiemelt tehetséghez. A szakember szerint a diákok között vannak gyorsan felívelő tehetségek és későn érő típusok egyaránt, a személyiségjegyek pedig alapvetően meghatározzák, hogy ki hogyan kezeli a nyomást. A nemzetközi szereplés óriási büszkeség, de egyben hatalmas lelki terhelés is, ezért a versenyek előtt és után is szükség van néhány napos átmenetre, elkülönülésre, hogy a diákok képesek legyenek feldolgozni a felfokozott mentális állapotot.

 A legnagyobb kihívást a kudarckezelés jelenti, hiszen a befektetett hatalmas munka ellenére is előfordulhat, hogy a versenyen valaki jobb teljesítményt nyújt. Ilyenkor a környezet részéről rendkívül fontos, hogy ne csupán a végső helyezést, hanem a hozzá vezető utat és az elvégzett munkát értékelje. A pályafutásuk végére érő vagy kudarcot megélő tehetségeknek a mentáltrénerek és sportszichológusok mellett az adhat új perspektívát, ha megszerzett tapasztalataikat a következő generációk felkészítésében, mentorként kamatoztatják. A tehetséggondozásban részt vevő mentorpedagógusokat nem az anyagiak, hanem a belső elköteleződés vezérli, munkájuk során azonban gyakran kell szembenézniük a szülői nyomással is. A szülők sokszor saját be nem teljesült vágyaikat vetítik a gyerekre, és érzelmi alapon döntenek, míg a pedagógus szakmai szempontok szerint, a gyermek mentális egészségét is mérlegelve hozza meg a döntéseit. A tehetség kibontakoztatásához és a mentális egyensúly megőrzéséhez ezért elengedhetetlen a szülők és a szakemberek közötti kölcsönös bizalom és elismerés.

Teljes beszélgetés elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.