A tiltástól a megelőzésig: az állatvédelem 2026-os irányvonalai
A 2026-os év kiemelkedő mérföldkővel indult a hazai állatvédelemben, hiszen a kormánybiztos tájékoztatása szerint rekordösszegű, egymilliárd forintos pályázati keretet hirdettek meg a civil szervezetek támogatására. Ez az anyagi és erkölcsi elismerés elengedhetetlen, mivel a civilek munkája nélkül a hazai állatvédelmi rendszer működésképtelen lenne. Az idei évben folytatódnak a korábbi sikeres kezdeményezések is, így a Magyar Falu Program keretében zajló ivartalanítási akciók, valamint az Állatorvostudományi Egyetemmel közös szakmai innovációk, amelyek modern alapokra helyezik a terület fejlődését.
Az elmúlt öt év egyik legnagyobb eredménye a hatóságok és a civil szervezetek közötti szoros, operatív együttműködés kialakulása. Ovádi Péter hangsúlyozta, hogy mára minden rendőrkapitányság rendelkezik olyan partneri kapcsolattal, amely lehetővé teszi a gyors és hatékony fellépést, legyen szó szaporítótelepek felszámolásáról vagy rosszul működő ebrendészeti telepek ellenőrzéséről. Ez az összefogás európai szinten is példaértékű, és kulcsfontosságú az állatkínzások elleni küzdelemben, hiszen az állatokkal szembeni kegyetlenség gyakran az emberek elleni erőszak előszobája.
A felelős állattartás egyik legégetőbb kérdése továbbra is az ivartalanítás. Bár a lakosság részéről felmerült az igény a kötelezővé tételre, a kormánybiztos szerint rövid távon a szemléletformálás és a kapacitások összehangolása a cél. Mára szakmai konszenzus van az ivartalanítás fontosságáról, a kormány pedig az állatorvosi erőforrásokhoz igazítva nyújt támogatást a programokhoz. A cél az, hogy a gazdák megértsék: az állattartás felelősséggel jár, amelynek része a nem kívánt szaporulat megakadályozása is.
A szaporítótelepek elleni harc 2026-ban is kiemelt prioritás marad. A hatóságok és a civilek összehangolt munkája révén egyre több illegális telep bukik le, és a bírósági ítéletek is szigorodnak, amit a nemzetközi visszhangot kiváltó ügyekben kiszabott letöltendő börtönbüntetések is jeleznek. A kormánybiztos rámutatott, hogy a kereslet és kínálat összefüggései miatt nemzetközi szinten is szigorúbb ellenőrzésre lenne szükség, hogy Nyugat-Európába ne kerülhessenek bizonytalan eredetű, kínzások árán szaporított kutyák.
A műsorban elhangzott egy szimbolikus sikertörténet is: a sanyarú sorsú Rozi kutya esete, akinek gyógyulása és gazdára találása a reményt jelképezi. Bár az elkövetőkre kiszabott büntetéseket sokan még mindig kevésnek tartják, a jogszabályi háttér már lehetővé teszi az akár öt évig terjedő szabadságvesztést is. Ovádi Péter szerint azonban a végső cél nem a börtönök megtöltése, hanem egy olyan új generáció felnevelése, amelynek az állatvédelmi témahét és a korai edukáció révén az állatok tisztelete már természetes alapfogalommá válik.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube oldalán.
