A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének sötét oldala: Globális fenyegetés

A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének világszinten mintegy 20 milliárd dolláros ipari forgalma azt mutatja, hogy ez a bűnözési forma továbbra is hatalmas üzletet jelent a szervezett hálózatok számára.

Zsigmond Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszékének vezetője, egyetemi adjunktus a Spirit FM Esély című adásában megerősítette, hogy ez az ügy valóban csepp a tengerben, még akkor is, ha a hatóságok az elmúlt években szép eredményeket értek el a nyomozások terén, mivel a tudományos szakirodalom alapján nagyjából csak 10 százalék az, amiről a hatóságok tudnak. A szakértő szerint a probléma továbbra is a nagyon enyhe büntetéseket kapó elkövetőkben rejlik, és a felderítés messze elmarad attól a szinttől, amennyinek lennie kellene a visszaszorításhoz.

A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének térképén Magyarország is szerepet kap, mint forrásország, tranzitország és célország is, bár az olyan esetek, mint a tiszafüredi kis tigris lefoglalása, kirívónak számítanak. A leginkább érintett forrásországok jellemzően a szegényebb, de borzasztóan gazdag élővilággal rendelkező harmadik világbeli térségek, mint Afrika és Délkelet-Ázsia, míg a célországok általában gazdaságilag fejlettebbek és biodiverzitásban szegényebbek. A tranzitországok pedig szinte bármely, hajóátrakodással vagy repülőtérrel rendelkező ország lehetnek.

Az illegális tevékenységnek a fajok kihalásán és veszélyeztetettségén túl több globális hatása is van, hiszen erősíti a szervezett bűnözést, amelynek egyik új keletű tevékenységévé vált. Ez az oka annak, hogy az Europol is kiemelten kezeli a problémát, felvéve azt az úgynevezett empakt prioritások közé, ami több pénz és nagyobb figyelem fordítását teszi szükségessé. A biodiverzitás csökkenése miatt borul az ökoszisztémák egyensúlya is, ami közvetve hozzájárul a globális klímaváltozáshoz is.

Bár az Europol prioritássá tette a témát, a szabályozás szigorúsága messze elmarad attól, ami visszatartó erőként szolgálhatna. Magyarországon a bűncselekmény a természetkárosítás tényállásába ütközik, ami három, minősített esetben akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de a bíróságok jellemzően pénzbüntetést, próbára bocsátást, vagy felfüggesztett szabadságvesztést alkalmaznak. A szakértő elmondta, hogy a nemzetközi szabályozás egészen az 1800-as évek végéig nyúlik vissza az Egyesült Államokba, az első nagy nemzetközi megállapodás pedig az 1973-as CITES (a veszélyeztetett fajok kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény) volt. Ezt tükrözi az Európai Unió EK tanácsi rendelete, amely még szigorúbb, és ehhez igazodik a hazai természetkárosítás tényállása, amely belső jogszabályok által is védett fajokat sorol fel.

Megfigyelhető egy tendencia, hogy az illegális állatkereskedelem és a drogkereskedelem sokszor összekapcsolódik, mivel ugyanazokat a csempészútvonalakat és módszereket használják, és a kutatások is igazolták, hogy ez a kettő gyakran együtt jár. A bűncselekmények alapvetően nem magányos elkövetésben valósulnak meg, hanem nemzetközileg irányított szervezett bűnözői hálózatok keretén belül, amely egy kereslettel indul a célországban, majd közvetítőkön keresztül orvvadászok vadásszák le vagy gyűjtik be az állatokat a forrásországokban. Az állatokat és növényeket különböző célokból, például hobbiállatként, dísztárgyként, ruházati szőrmeként, vagy ételként is beszerzik, mint a Távol-Keleten kedvelt, kilója akár ezer dollárt érő európai angolna esetében.

Az online tér, mint az online piacterek és a közösségi oldalak, jelentősen meggyorsította a kapcsolatot a csempészek és a célpontok között, ami megnehezíti a bűnüldöző hatóságok munkáját. Az interneten ma már "pár kattintással" be lehet szerezni mérges kígyót vagy veszélyeztetett fajokból készült emléktárgyat. Bár a hazai szaporítóknál is fellelhetők egzotikus állatok, fontos tudni, hogy a tartás és a kereskedelem engedélyhez kötött, és engedély nélkül bűncselekménynek minősül. A legtöbb esetben a behozatalhoz az Agrárminisztérium engedélye szükséges, mivel nemzetközi és hazai engedélyekre is szükség van, valamint a veszélyes állatok tartásához külön hatósági engedély kell.

A friss hírek szerint idén 30 ezer élő egzotikus állatot foglaltak le nemzetközi összefogással, akik az illegális állatkereskedelem áldozatai voltak. Ezek az állatok karanténba kerülnek, állatorvosi vizsgálaton esnek át, és jellemzően vadasparkok vagy állatkertek lakóivá válnak, mivel a visszaszállítás megoldhatatlan. Sajnos a csempészés és szállítás körülményei sokszor embertelenek, aminek következtében az állatok nagy része elpusztul, de a hatalmas profit miatt még így is megéri az elkövetőknek. Zsigmond Csaba kutatásai alapján, mivel a lefoglalások csak a jéghegy csúcsát jelentik, a csempészett állatok összlétszáma évente akár 300 ezer is lehet.

Az európai angolna populáció történelmi mélyponton van a jelentős túlhalászat miatt, ami részben azzal magyarázható, hogy a Távol-Keleten kedvelt étel. A csempészet során gyakran a fiatal, pár centis úgynevezett üvegangolnákat műanyag tartályokban, akár kézipoggyászban viszik repülővel, majd a célországban tovább nevelik és fogyasztásra levágják. A tokhal és a tokhal kaviár esetében 2006-ban tiltották be a vadon befogott állatok világkereskedelmét, de címkézett, tenyészetből származó kaviár vásárolható. Azonban az illegális kaviárkereskedelem hatalmas maffiaháborút robbantott ki, különösen Oroszországban.

A világméretű hálózatok felszámolása érdekében több irányból is támadni kell, és ehhez a fogyasztók gyerekkortól történő tájékoztatása és egy edukációs tevékenység is hozzátartozik. Szükség van a bűnüldöző hatóságok kiemelt foglalkozására és a nemzetközi információcserének a javítására, valamint a bűnszervezetek által szerzett vagyon felderítésére is.

A teljes adás visszanézhető a Spirit FM YouTube csatornáján.