A város bemosódott a tengerbe – Líbia az áradás után
Szeptember 10-én óriási vihar csapott le a kelet-líbiai Derna városára. A hirtelen lezúduló víz két gátat is átszakított, elárasztva a várost, több ezer ember halálát, illetve eltűnését okozva. Az egyik, aki részt vett a mentésben Magyarországról, illetve a kutatásban Balázs László, a Pest Megyei Kutatómentő Szolgálat szolgálatvezetője. A Spirit Fm Magyarország segít! című műsorában vele beszélgetett Vogyerák Anikó.
A speciális mentők a nap 24 órájában szolgálatra készen állnak és ha kell, néhány órán belül indulni is tudnak a katasztrófa sújtotta térségbe. A líbiai gátszakadásról és annak következményeiről a Pest Megyei Kutatómentő Szolgálat nemzetközi mentés platformokon, helyi emberektől és a közösségi médiából szerzett információkat indulás előtt. Ez azért is fontos, mert tudniuk kell, milyen felszerelés vigyenek magukkal és a csapat mely tagjai induljanak útnak.
A líbiai áradás után Magyarország három mentőcsapatot indított: a Pest kutató-mentőszolgálatot, a Budapest Mentőszervezetet, valamint az Interrescue mentőszervezetet. A magyar csapat összesen 37 főből és három mentőkutyából, valamint 4 tonnányi felszerelésből állt. Az utazást a Hungary Helps szervezte, és a Magyar Honvédség segítette a csapatokat azzal, hogy a szállító repülőgépet rendelkezésre bocsátotta. A helyszínen megdöbbentő látvány fogadta a magyar segítőket.
„A város bemosódott a tengerbe, és 30 kilométer hosszan elterült a partvédő vagy a parton található sziklákon, tehát ez nem volt egy szokványos feladat senkinek, és pont ezért sok hiba is csúszott az irányításba. (…) Kalandosan szereztünk autókat, amivel el tudtunk menni, és az első napot a romterületeken való ismételt átkereséssel töltöttük, míg utána következő napokon meg bekapcsolódtunk a tengeri műveletekbe, és gyakorlatilag a búváraink, azok a megadott szektorokat vizsgálták át a parton található sziklákat, kövezéseket, és ezek között keresték a holttesteket, szabadították ki és szállították be a tengeren állomásozó nagyobb szállítóhajókra.”
Balázs László azt mondta: nem maradt épület, ami épületformát tudott volna megtartani. Az áradat a vasbeton szerkezeteket is magával vitte, és mindezt beleöntötte a tengerbe.
„Mikor mi megérkeztünk, az már jó pár nappal a katasztrófa után volt. A tenger, ameddig a szem ellátott a part mentén sárszínű volt és több száz méter hosszan befelé, tehát hogy döbbenetes látvány volt az egész. (…) A Görögországot is sújtó vihar az, ami megterhelte az amúgy sem jó állapotban levő gátat, amit már nagyon régóta meg akartak javítani, de valójában egy kivédhetetlen dologról beszéltünk, hiszen az éjszaka közepén a semmiből négy-öt emelet magas iszonytató erejű áradat zúdult rá a városra, tehát mindenkit gyakorlatilag álmában ért ez az eset” – mesélt az árvíz háttéréről a kutatásvezető.
A teljes beszélgetést visszahallgathatják itt:
