A zajló világ és a reziliencia: tudatosság a krízisek korában – Al Ghaoui Hesnával a Spirit FM-en
A beszélgetés kiindulópontja az volt, hogy a rengeteg információ, amely nagyrészt félelemmel és fenyegetettséggel burkolt üzenetekből áll, elképesztő módon erodálja a mentális egészségünket, mivel a tudományos vizsgálatok szerint ezek a tartalmak rövid távon sokkal hatásosabbak a célok eléréséhez. A közösségi média felerősíti az információs zajt, az AI pedig a hamis tartalmak gyártásával növeli az általános szorongást. Sokan estére már nem is tudják megfogalmazni, mitől tartanak.
A túlzott információáramlás passzív elszenvedőivé tesz minket, ráadásul csoportlényként az evolúciós kényszerünk (a csoporthoz tartozás, a visszajelzések keresése) miatt hajlamosak vagyunk utána is menni a tartalmaknak, amit a közösségi média okosan kihasznál.
A megoldás a tartalmak szűrése és az impulzusok csökkentése, valamint a tudatosság, ami az élményeink megfigyeléséről szól. A tudatosság segít megérteni, hogyan befolyásolja az információs zaj az agyműködésünket. Fontos, hogy időt hagyjunk az agyunknak a feldolgozásra, és mantrákat alkossunk, amelyek befolyásolják a problémamegoldó képességünket.
A nehézségekből nyert tapasztalatok építik az önhatékonyságunkat, a kihívásokkal való megbirkózásba vetett hitünket (ún. poszttraumás növekedés). Ennek első lépése a radikális elfogadás: elfogadni, hogy a helyzet megtörtént, és ezzel kell tovább menni. Ez az elfogadás elengedhetetlen a fájdalom mélyére való lejutáshoz, ahol elkezdődhet a feldolgozás.
A gyógyulási folyamatot nehezítik a társadalmi elvárások (pl. légy erős), amelyek gyakran a fejünkben létező, nem valós „láthatatlan pórázok”. Fontos, hogy krízisben befelé, önmagunk felé fordítsuk a figyelmünket. A jelenlét elengedhetetlen, mivel a bűntudat (ami elvonja a figyelmet a másikról) helyett a jelenbe kell fektetni az energiát.
A modern társadalom „gyászban írástudatlan”, nem tudja, mit kezdjen a veszteséggel. A legjobb segítség, ha csak ott vagyunk és meghallgatjuk a másikat. A gyógyulás útján fontos, hogy elengedjük a „mit tehettem volna máshogy” gondolatot, és artikuláljuk, hogy nekünk mire van szükségünk.
A folyamatos stresszel küzdők számára Hesna néhány gyakorlati tanácsot adott:
· Hasi légzés (négy-szög légzés): Az idegrendszer megnyugtatásának alapja.
· Havenning technika: Egyszerű mozdulatsorok az arc és a kar simításával, amelyek nyugtatják az idegrendszert.
· Figyeljünk a testi jelzésekre: A gyomorhömpölgés, torokkaparás, ököl összeszorítása lerövidíti az utat a probléma tudatosításához. Ha észrevesszük ezeket, ki kell ülni a helyzet szélére, és megnézni, honnan jön az érzés.
A felgyorsult világban növelni kell ezt a teret (Increase the gap) az inger és a válasz között, hogy időnk legyen végiggondolni, hogyan szeretnénk reagálni, és ne az agyunk automatikus válaszreakcióját kövessük.
Teljes adás a Spirit FM YouTube csatornáján:
