Alvásforradalom a modern korban: miért pihenünk rosszabbul, mint valaha?

A Spirit FM Magenta Podcast aktuális adásában Mészégető Marcsi és Mantz László az alvás és a regeneráció kulcsfontosságú kérdéseit járta körül Kun Zoltán szakértő segítségével.

A beszélgetés kiindulópontja egy különös történelmi tény volt, miszerint az ipari forradalom előtt az emberiség úgynevezett kétfázisú alvást folytatott. Akkoriban természetesnek számított, hogy az emberek a nappal feküdtek le, majd éjfél körül felkeltek néhány órára imádkozni, beszélgetni vagy ház körüli munkákat végezni, mielőtt visszaaludtak volna reggelig. Bár a mai kényelmi funkciók, a puha ágyak és a fűtött szobák elméletileg jobb körülményeket biztosítanak, a statisztikák és a szakértői mérések azt mutatják, hogy napjainkban az alvásminőség drasztikusan romlik.

Kun Zoltán rámutatott, hogy a modern világban az alváshiány gyakran egyfajta hamis státuszszimbólummá vált. Sokan büszkék arra, hogy mindössze néhány óra pihenéssel is képesek működni, azonban a szervezetben zajló folyamatok ezt nem igazolják vissza. Létezik ugyan egy speciális gén, amely tolerálja a kevés alvást, de a többségnél a huzamosabb ideig tartó alvásmegvonás súlyos egészségügyi károsodáshoz és a hatékonyság csökkenéséhez vezet. Az alvástolerancia jelensége miatt sokan hozzászoknak a fáradtsághoz, így már észre sem veszik, hogy valójában sokkal magasabb szinten is tudnának teljesíteni, ha hagynának időt a regenerációra.

Magyarországon a mérések szerint az emberek kétharmada képtelen reálisan megítélni a saját alvásminőségét. Sokan csak a felébredés pillanatnyi érzetére hagyatkoznak, pedig az éjszaka folyamán zajló alvásciklusok és fázisok határozzák meg a valódi pihentséget. A szakértő hangsúlyozta, hogy az alvás a teljesítmény és az egészség fundamentuma. A rossz alvás és a mentális állapot, például a depresszió vagy a szorongás között kétirányú kapcsolat van: a kialvatlanság növeli a mentális betegségek kockázatát, a lelki problémák pedig tovább rontják az éjszakai pihenést.

A beszélgetés során elhangzott, hogy a technológia kettős szerepet játszik az életünkben. Míg a különféle mérőeszközök segíthetnek a tudatosság növelésében, a folyamatos elérhetőség, az esti emailezés és a képernyők kék fénye megzavarja a cirkadián ritmust. A munkahelyi kultúra is nagyban befolyásolja a pihenést, hiszen a vezetők példája ragadós: ahol természetes a hétvégi vagy késő esti munkavégzés, ott a beosztottak is kevesebbet és rosszabbul alszanak. A szakértő szerint nem az időgazdálkodásra, hanem az energiagazdálkodásra kellene helyezni a fókuszt, felismerve, hogy mikor van szükség a kognitív „újratöltésre”.

A megoldás a tudatos szokások kialakításában rejlik, amit már napközben el kell kezdeni. A reggeli természetes fény, a napközbeni rendszeres szünetek és a mozgás mind hozzájárulnak a sikeres éjszakai regenerációhoz. Kiemelten fontos a „zsilipelés” technikája, amely az ébrenlét és az alvás közötti átmenetet segíti. Egy 20-30 perces esti rituálé, legyen az olvasás, meditáció vagy meleg fürdő, jelzi az agynak, hogy ideje kikapcsolni. Kun Zoltán szerint bár a világ felgyorsult, a saját határaink meghúzásával és a regeneráció fontosságának elismerésével visszanyerhetjük azt a belső egyensúlyt, amely a fenntartható és sikeres élethez szükséges.

Teljes adás elérehtő a Spirit FM YouTube csatornáján.