Amikor a fájdalom elviselhetetlenné válik: megérteni és megelőzni a fiatalok öngyilkosságát

A modern társadalom egyik legfájdalmasabb és legriasztóbb jelensége a fiatalok körében tapasztalható öngyilkossági gondolatok és kísérletek számának növekedése.

Vogyerák Anikó műsorában Balázs Judit gyermek-, serdülő- és felnőtt pszichiáter szakorvos rávilágított arra, hogy bár az össztársadalmi adatok az elmúlt évtizedekben javultak, a legfiatalabb korosztály körében a pandémia óta aggasztó folyamatok indultak el. A szakember hangsúlyozta, hogy az öngyilkosság mögött szinte minden esetben valamilyen kezeletlen pszichiátriai betegség, leggyakrabban mély depresszió áll, amely nem válogat korosztály vagy értelmi képesség alapján.

A statisztikák szerint a befejezett öngyilkosságok száma a 2020-as év óta jelentősen megugrott a fiatalkorúak körében. A szakorvos kiemelte, hogy a fizikai fájdalommal egyenértékű lelki gyötrelem olyan beszűkült állapotot hozhat létre, amelyben az érintett úgy érzi, nincs más kiút. Ebben a folyamatban különösen veszélyeztetettek a serdülők, akiknek a fejlődésük során amúgy is számos biológiai és érzelmi kihívással, például az első szakítások drámájával vagy a szülőkről való leválás nehézségeivel kell megküzdeniük. A genetikai hajlam és a környezeti hatások együttesen határozzák meg, hogy ki mennyire válik sérülékennyé a negatív életesemények hatására.

A beszélgetés során különös hangsúlyt kapott a bántalmazás, azon belül is a cyberbullying, vagyis az online térben zajló zaklatás jelensége. Míg a hagyományos iskolai bántalmazás elől az otthon biztonsága menedéket nyújthatott, az internetes zaklatás a nap 24 órájában üldözheti az áldozatot a szobája falai között is. Balázs Judit figyelmeztetett, hogy ebben a helyzetben a környezetnek és az iskolának zéró toleranciát kell mutatnia, hiszen a kutatások szerint nemcsak az áldozatok, hanem gyakran maguk a bántalmazók is komoly lelki válságban vannak. Az önsértés, mint a belső feszültség fizikai úton történő „kisütése”, szintén egy olyan segélykiáltás, amelyet tilos bagatellizálni, mert bár nem mindig társul hozzá közvetlen öngyilkossági szándék, a későbbiekben súlyos kockázati tényezővé válhat.

A megelőzés kulcsa a felismerés és a tabuk nélküli kommunikáció. A szakértő szerint a szülő az elsődleges „kapuőr”, aki észreveheti, ha a gyermeke viselkedése megváltozik: ha ingerlékennyé válik, bezárkózik, vagy megváltoznak az alvási szokásai. Ugyanilyen fontos a kortársak szerepe is, hiszen a serdülők leginkább egymásban bíznak. A modern pszichiátria és pszichoterápia eszköztára ma már rendkívül fejlett, a segítségkérés pedig nem a gyengeség, hanem az öngondoskodás jele. A cél az, hogy a mentális egészségfejlesztő programok az iskolai élet szerves részévé váljanak, segítve a fiatalokat abban, hogy felismerjék saját vagy társaik baját, és merjenek szakemberhez fordulni, mielőtt a lelki fájdalom elviselhetetlenné válna.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.