Aszály és hőség: történelmi mélyponton a magyar kukoricatermés
Idén mindössze 4 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami alig fedezi az ország éves, mintegy 5 millió tonnás takarmány- és ipari igényét.
Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője szerint a gyenge termést elsősorban a tavaszi és nyári hőhullámok, valamint a csapadékhiány okozták. A legnagyobb gond az Alföldön mutatkozik, ahol „kiégett a kukorica”, míg az ország nyugati és északi részein elfogadhatóbb volt a hozam. A termőterület is folyamatosan zsugorodik, így egyre kevesebb helyen vetik az árukukoricát.
Héjja hangsúlyozta, hogy az idei mennyiség önmagában nem okoz ellátási válságot, mivel az előző évből maradtak tartalékok, viszont az export szinte biztosan visszaesik. „Korábban évi három-négy millió tonnát is kivittünk, most legfeljebb egymillió tonna megy külföldre” – mondta. Hozzátette, a hazai ipar, például az etanol- és izoglükóz gyártás, valamint az állattartás elsőként a belföldi kukoricát fogja felhasználni, hiszen az import költséges és nehezen kiszámítható.
A beszélgetés során felmerült, hogy a klímaváltozás miatt újra kell gondolni, mit érdemes egyáltalán termeszteni Magyarországon. „A gazdák számolnak: ha egy növény három évből háromszor veszteséget hoz, nem fogják tovább vetni” – fogalmazott Héjja. Alternatívaként a cirok került szóba, amely szárazságtűrőbb, de a magyar termelők még kevés tapasztalattal rendelkeznek a termesztésében.
A szakértő szerint nemcsak a növényváltásban, hanem a talajművelésben is kulcsfontosságú a szemléletváltás. A túlhasznált, forgatott talaj elveszíti vízmegtartó képességét, így a lehulló csapadék sem tud felszívódni. „Ha megfelelően gazdálkodunk, ugyanannyi eső mellett akár félmillió tonnával több kukoricát is betakaríthatunk” – mondta.
A piaci árakat a nemzetközi tőzsdék határozzák meg, és bár a magyar termés gyenge, a világpiacon bőséges kínálat van. Az Egyesült Államok, Brazília és Argentína rekordmennyiségű kukoricát arat, így a globális árak nem emelkednek jelentősen. Ennek hatására a magyar termelőknek is be kell érniük a 75 ezer forint körüli tonnánkénti árral, ami a jelenlegi piaci helyzetben stabilnak mondható.
Héjja Csaba szerint az agrárium hosszú távon is alkalmazkodik: „A földet 15-20 év múlva is művelni fogjuk, csak más növényeket vetünk és más módszerekkel gazdálkodunk.”
A teljes adás meghallgatható a Spirit FM YouTube csatornáján.
