Aszódi Attila: az atomerőmű a legolcsóbb, de nem szereti, ha „rángatjuk”
A hazai villamosenergia-termelés közel felét a paksi atomerőmű adja. Ugyanakkor egyre többször hallhatjuk, hogy Paks 1-nél jelentősen csökkentik a blokkok teljesítményét, mert kötelező átvétel vonatkozik a megújulók által termelt áramra. Aszódi Attilát, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős egykori államtitkárt kérdeztük a Spirit FM Aktuál műsorában, miként hat ez az atomerőműre.
A szakember elmondta, folyamatosan változik a villamosenergia-igény. A magyar villamosenergia-rendszerben az igény minimuma 3500 megawatt környékére tehető, míg a maximum 7000 megawatt körüli, ez meglehetősen széles tartomány.
„A Paksi Atomerőmű kapacitása nagyjából 2000 megawatt. Az a helyzet, hogy nem csak az atomerőmű van, hanem vannak más erőművek, amelyeknek a szabályozása nem feltétlenül annyira rugalmas, hogy bármikor vissza lehet őket terhelni, és bejött a rendszerbe, mostanra már majdnem 4000 megawattnyi napenergia. Ha megfelelők a körülmények a napenergia termelésnek, akkor viszonylag nagy a napenergia betáplálás, és a mostani szabályozás az úgy néz ki, hogy mivel a naperőművek nem igényelnek üzemanyagot, ezért a napenergia, hogyha termel, akkor azt be kell fogadnia a hálózatnak, és az összes többi termelőnek kell hozzá alkalmazkodnia” – magyarázta Aszódi Attila.
Rengeteg termelő jelent meg az elosztóhálózatban. Maga a villamosenergia-rendszer annak idején nem arra volt tervezve, hogy ezt a nagyon sok elosztott termelőt befogadja, és vannak olyan részei a hálózatnak, ahol emiatt az új telepítési hullám miatt bizonyos időszakokban túlfeszültségek, bizonyos időszakokban meg nem megfelelő minőségű villamosenergia jelentkezik - fejtette ki a szakember, aki azt is hozzátette, hogy korszerűsíteni kell a hálózatot.
„Egy hagyományos erőművet vissza lehet terhelni, vagy adott esetben le lehet állítani. Az atomerőmű esetén ezt azért nem szeretjük, mert egyrészről a hagyományos termelők közül az atomerőmű a legolcsóbb termelő, másrészről pedig az atomerőmű technológiailag nem annyira szereti, hogyha őt rángatjuk, mert ez használja gyakorlatilag a berendezéseknek az élettartamát, jobban igénybe veszi őket. Ezt elviseli, de nem annyira szereti ez a rendszer. Emiatt nem annyira szerencsés az, ahogy ezt most szabályozzuk, ahogy ezt most csináljuk” - fogalmazott.
Aszódi Attila hangsúlyozta: ahogy nő a napenergiának a részesedése, szükség lesz a napenergia-erőműveknél is beavatkozásra, azért, hogy a termelés és a fogyasztás egyensúlyát kiélezettebb helyzetekben is fenn lehessen tartani.
Az irányítástechnika kiemelkedő rendszere egy atomerőműnek, fontos szerepet játszik az atomerőmű biztonságos működtetésében. A német-francia cégek által nyújtott technológia a legjobb a világon, és ezt a technológiát használják például a Szentpétervár melletti Leningrád 2 atomerőműben is. A francia illetékes hatóság az engedélyt már kiadta, és régebb óta vár a projekt arra, hogy a német exportimport hatóságnak az engedélyét megkapja.
„Elutasító álláspontot nem kapott, nem dobták vissza a németek, viszont engedélyt sem kapott, ezért vetette fel a külügyminiszter, hogy mi is a helyzet ebben most? A szankciók alá nem tartozik, ez politikai döntés így. Nekünk ez az energiabiztonságunkat negatívan befolyásolja, hiszen hogyha nem tud időben megépülni a Paks 2, akkor azzal a hazai termelőkapacitások rendelkezésre állása csökken” – emelte ki Aszódi Attila.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
