Aszódi: Azon fogok dolgozni, hogy a paksi telephely hosszú távú megoldást kapjon a hűtés vonatkozásában

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja, Aszódi Attila a nukleáris energiatermelés biztonságos működtetését célzó kutatási, mérnöki és szakértői eredményeiért, a hazai nukleáris szakember utánpótlás területén végzett munkásságáért, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos szakpolitikai, valamint hazai felvilágosító aktivitásáért kapott díjat.

Azt érzem, hogy ebben a díjban benne van az a munkakörnyezet, az a közösség, ami a Műegyetemen az elmúlt 35 évben körbevett, és benne van az egész nukleáris szakma – foglalta össze gondolatait Aszódi Attila a díjátadót követően a Spirit FM riporterének.

A szakember úgy látja, ahhoz hogy az ország folyamatosan, biztonságosan tudja használni a nukleáris technológiát, kellett az, hogy az ehhez kapcsolódó tudás itt megragadjon, és ezt a tudást fenn tudják tartani.

Aszódi Attila azt is kiemelte, hogy a magyar nukleáris tudáshoz kapcsolódik rengeteg innováció, például a fűtőelemek fejlesztésével, vagy éppen az üzemidő hosszabbítással, a blokkok teljesítménynövelésével kapcsolatban olyan műszaki részletkérdéseket kellett megoldaniuk az elmúlt években, amelyek újfajta eszközöket, újfajta megközelítést, kísérletet és szimulációt is igénybe vettek.

Somodi-Solymos Eszter kérdésére, hogy mi lesz Aszódi Attila feladata a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testületben, mit vár el tőle Lantos Csaba energiaügyi miniszter, azt mondta: láthatóan a klímaváltozás ténylegesen érezteti a hatását. Itt a mi régiónkban még a globálisnál erősebben is, és ezt figyelembe kell vennünk akkor, amikor a következő 30 évet tervezzük. Az atomerőmű egy további üzemidő hosszabbításra készül, úgy, hogy közben új blokkok épülnek, és ezt óriási hiba lenne nem figyelembe venni. Ezek olyan változások (a plusz 20 éves üzemidő hosszabbítás, a klímaváltozás hatása), amelyek gondos műszaki, környezetvédelmi, gazdasági értékelést igényelnek.  Ebben a bizottságban ezen fogunk tevékenykedni, hogy a paksi telephely hosszú távú megoldást kapjon a hűtés vonatkozásában.

Az innovációk vonatkozásában a BME rektora elmondta: a mesterséges intelligencia már jelen van a nukleáris iparban is.

Az adattudomány különböző módszereit, a gépi tanulási módszereket már a mindennapokban alkalmazzuk. Benne van az eljárásainkban, benne van a kutatási módszereinkben, és nyilván, ahogy egyre inkább megismerjük ezeket a technológiákat, még inkább teret fog ez a dolog hódítani. Nem arról kell itt most gondolkodni, hogy a számítógép átveszi a szerepünket, hanem nagy mennyiségű adatnak a feldolgozása során például olyan eszközök állnak most már a rendelkezésünkre, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, és számos más alkalmazásuk bejön.

A mesterséges intelligencia szerinte egyre inkább teret nyer, a feladat az, hogy ezt felelősen használják és jól pozícionálják a mindennapi munkánkban.

Kutatási munkáik jelenleg leginkább a kis moduláris reaktorokra fókuszál, mert annak fejlődése új megvilágításba helyezheti nemcsak a villamosenergia termelést, hanem a távhőellátást és az ipari hőszolgáltatást, illetve a hidrogéntermelést is.

A magyar nukleáris képzési rendszerről Aszódi Attila úgy vélekedik, hogy még mindig kiváló: A mérnökeink, a fizikusaink abszolút naprakészek, világszínvonalú tudással rendelkeznek, és megállják a helyüket, nem csak itthon, hanem bárhol a világon.