Aszódi: Nem akarnak elfogadni bizonyított tényeket az osztrákok, politikai motiváció van a háttérben

Belföld

Jávor Benedek közösségi oldalán tette közzé az osztrák Környezetvédelmi Ügynökség Paks 2 telephelyének szeizmológiai kockázataival kapcsolatos jelentését, mely szerint egy olyan aktív törésvonal halad át a Paksi Atomerőmű és a Paks 2 tervezett helyszíne alatt, amely felszíni elmozdulást is képes okozni.

Aszódi Attilával, a BME Természettudományi Karának dékánjával beszélgettünk ennek apropóján a Spirit FM Aktuál című műsorában. Aszódi elmondta: amikor a '70-es években kiválasztották a paksi atomerőmű telephelyét, akkor a földtani veszélyekkel a tervezők egyáltalán nem foglalkoztak. A '80-as években voltak az első olyan vizsgálatok, amelyek felhívták arra a figyelmet, hogy ebben a régióban van egy törésvonal. Később ez a feltételezés bizonyítást is nyer. A ’90-es években a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjai pedig jelentős földrengés elleni megerősítésen estek át.

"A földrengésveszély kezelhető, csak tudni kell róla, és akkor annak megfelelően kell a létesítményt méretezni, adott esetben meg kell erősíteni." 

– jegyezte meg a szakember.

Paks 1 a megerősítést követően a tízezer évente visszatérő földrengést is kibírja. A Paks 2-vel szemben az előírás az volt, hogy a 100 ezer évente visszatérő földrengést is kibírja. Olyan földrengésre méretezték, ami csak néhány atomerőműnél van így a világon.

"Miközben tudjuk, hogy nincsenek mindennapi élményeink a földrengésekkel kapcsolatban, mert Magyarország nem egy nagyon földrengésveszélyes terület, a tervezési alap ebben a földrajzi kutatási programban helyesen lett meghatározva."

– hangsúlyozta a korábbi államtitkár.

A Paks 2 előkészítésekor a korábbi információk alapján, a tudomány fejlődésének köszönhetően az új vizsgálati módszerek használatával már 2014-15-ben végrehajtottak egy nagyon komoly, 8 milliárd forintba kerülő földtani kutatási programot, amiben a lehető legtöbb modern módszer bevetésével feltérképezték, hogy mi is a helyzet a telephely földrengés-veszélyeztetettségével kapcsolatban – részletezte a projekt előkészítését Aszódi Attila. 

A vizsgálat megerősítette a törési zóna jelenlétét, amely valójában aktív. A vizsgálatok azt is igazolták, hogy a legutolsó aktivitás valamikor 19 ezer évvel, illetve 21 ezer évvel ezelőtt lehetett. A vizsgálatok rámutattak, hogy a legutóbbi földrengés elmozdulása olyan pici volt, hogy a centiméteres nagyságrendbe estek.

"A földtani szakemberek arra jutottak, hogy ez egy olyan típusú veszély, amire lehet a létesítményt méretezni, sőt muszáj is, hiszen az építésnek is vannak olyan következményei, ami valamekkora elmozdulással jár."

– tette hozzá a szakember.

A Jávor Benedek által most előhozott információk Aszódi Attila szerint egyáltalán nem újszerű a szakemberek számára. A közmeghallgatásokon is tájékoztatták az érdeklődőket, ahogy a benyújtott engedélyezések is tartalmazták a földtani tanulmányok eredményét.

A hatósági eljárásban számos olyan lépés volt, amikor külső felek beavatkozhattak volna a folyamatba. Az osztrákok ezt nem tették meg akkor, amikor nyitva volt ez az ablak, ugyanakkor többször kértek információt ezzel az üggyel kapcsolatban az illetékes szakemberektől. Az osztrák szakértők megértették az érveiket, elfogadták azt, hogy a vonatkozó ismeretek tudtával adta ki a hatóság az engedélyt. Úgy látja tehát, hogy nincs új ismeret, információ, nem érzékel az osztrák jelentésben semmi olyan új elemet, amit korábban ne tudhattunk volna.

"Értetlenül állok, hogy ezt az osztrákok most miért tolják újra, amikor többször meg lett beszélve, és nem hoznak fel új aspektust. Nem akarnak elfogadni olyan tényeket, amelyeket abszolút evidenciával bizonyítottunk a számukra. Itt valamilyen politikai motiváció állhat a dolog hátterében."

– emelte ki Aszódi Attila.

A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható meg.