Az abasári régészeti feltárás titkai
Sokáig szünetelt, majd pedig két évvel ezelőtt újrakezdődött a régészeti feltárás Abasáron, ahol Aba Sámuel magyar uralkodó sírja is található. A régészeti feltárásról Horváth Cipriánnal, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának megbízott igazgatójával beszélgettünk.
Abasáron már az 1950-es években is találtak épületmaradványokat és sírokat. Ezért Aba Sámuel nyughelye már régóta ismert a kutatás előtt. Tervszerű régészeti kutatás azonban sajnos sokáig nem indult, és az első leletek is inkább földmunkához, építkezésekhez kapcsolódóan kerültek elő.
A legutóbbi ásatás 2020-ban indult meg 2000 négyzetméteres területen, ahol megközelítőleg 300 korabeli, XIV. századi temetkezést sikerült dokumentálni, ezek között több kőpakolásos sír is volt.
Feltárásra került egy XI. századi, feltehetően háromhajós íves szentélyzáródású templom és a templom mellett elhelyezkedő kolostor maradványai. A munka jelenleg a feldolgozás fázisában van, tehát további ásatás egyelőre nincs tervbe véve.
„Egy faragott sírkő fedlapot beszállítottak a területileg illetékes Dobó István Vármúzeum lapidáriumába, annak állagmegóvási céljából, de maguk a kisebb leletek, azok a helyileg illetékes múzeumba kerülnek, ez jelen esetben Egerben van. Ezeket már restaurálva adják át” – mondta Horváth Ciprián.
A teljes műsor itt hallgatható vissza:
