Az árrésstop jövője és a magyar inflációs folyamatok

A Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági műsorában Rónai Egon Beke Károllyal, a portfolio.hu elemzőjével járta körül az árrésstop intézményét és annak hosszú távú fenntarthatóságát.

 A beszélgetés apropóját az adta, hogy a kormány februárban ismét dönteni kényszerül a szabályozás sorsáról, miközben a téma a választási kampányban is hangsúlyos szerepet kapott. Az elemző rámutatott, hogy az árrésstop bevezetése óta az infláció jelentősen mérséklődött Magyarországon, hiszen míg 2025 elején még ötszázalék feletti adatokat mértek, addig decemberre az áremelkedési ütem három egész három tized százalékra szelídült. Bár a szakértők szerint a javulás nem kizárólag ennek az intézkedésnek köszönhető, az árrésstop nagyjából egy százalékponttal járult hozzá a drágulás lassulásához.

A műsorban elhangzott, hogy a magyar szabályozás jelentősen eltér az Európai Unióban látott más példáktól, például a román modelltől. Magyarországon az árrés mértékét tíz, illetve a higiéniai termékeknél tizenöt százalékban határozták meg, míg Romániában ez az érték húsz százalék, és nemcsak a kereskedőkre, hanem a termelőkre és a nagykereskedőkre is vonatkozik. Az Európai Bizottság kritikái is elsősorban a magyar szint alacsony mértékét célozzák, mivel a tízszázalékos kulcsból a kereskedőknek szinte lehetetlen kigazdálkodni a béreket, a rezsit és a működési költségeket, ami a fejlesztések és beruházások megtorpanásához vezet.

Beke Károly szerint a jelenlegi formájában a szabályozás nehezen maradhat fenn örökké, ám ha a kormány megemelné az árrés szintjét, elképzelhető a tartós alkalmazása. Nagy Márton miniszterelnöki megszólalásai is arra utalnak, hogy a kabinet vizsgálja a hosszú távú létjogosultságot a román tapasztalatok tükrében. A szakértő valószínűnek tartja, hogy februárban a választások közelsége miatt nem vezetik ki az intézkedést, hanem várhatóan május végéig meghosszabbítják azt, hiszen a kivezetés azonnali inflációs ugrást eredményezne.

A beszélgetés végén szó esett a Mol friss piaci lépéséről is, miután a magyar olajvállalat többségi tulajdont szerzett a szerb Naftna Industrija Srbije cégben. Az elemző megjegyezte, hogy a tőzsdei árfolyam nem reagált jelentősen a bejelentésre, aminek oka vélhetően az, hogy a befektetők már korábban beárazták ezt a döntést, mivel a tárgyalások hetek óta a nyilvánosság előtt zajlottak. Az új tulajdonosi szerkezetben a Mol mellett az Egyesült Arab Emírségek és a szerb állam is jelen lesz, ami különleges gazdasági kombinációt hoz létre a régióban.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.