Az ártatlanul elítéltek élete a rácsok mögött és után: Ki lehet jönni a börtöntraumából?

Az Amerikában készült becslések szerint a fogvatartottak egy-öt százaléka, vagyis több tízezer ember ülhetett ártatlanul börtönben, ami rávilágít arra a súlyos problémára, hogy a jogrendszer hibái miatt vétlen emberek kerülhetnek rácsok mögé.

 Az oknyomozó újságírói motiváció és módszer

Janecskó Kata oknyomozó újságírót a szociális problémák és a bűnügyek metszéspontja, valamint a témát feldolgozó filmek és könyvek érzelmi hatása motiválta arra, hogy foglalkozzon az ártatlanul elítéltek eseteivel. Mivel Magyarországra vonatkozóan nincsen hivatalos becslés a téves elítélések számáról, a kutatáshoz a kártalanítási ügyek felől közelített. Az anonimizált bírósági határozatok tárából az ügyvédeken keresztül tudta felvenni a kapcsolatot az érintettekkel. A könyve írásának idején a jogtalanul töltött szabadságvesztésért megítélt kártalanításra a költségvetésben elkülönített összeg 120 millió forint volt. 

Megrázó történetek a rácsok mögül

A könyv két fő részből áll: az okokkal és a következményekkel foglalkozik, mindegyikhez egy-egy esetet rendelve. Varga Gergő romaszármazású fiatalember esete volt az, amelyik a leginkább megérintette a szerzőt. Gergőt rablásért ítélték el, miközben az Opniban zárt osztályon volt, azaz tökéletes alibije lett volna. Az elítélés fő oka a hamis beismerő vallomás volt, amit rendkívül kiszolgáltatott helyzetben, konkrétan a vécéhasználat megtagadása miatt tett meg. Gergő utólagos perújrafelvétellel tisztázódott, de tragikus módon később öngyilkos lett. Szabadulása után még az is meglepte, hogy a jelzőlámpák beszélnek, ami jól mutatja, mennyire elszakadt a külvilág valóságától.

Ikonikus magyar ügyek és az ártatlanság bizonyítása

A legismertebb téves elítélési esetek közül a Móri mészárlás is szóba került, ahol Kaiser Edét ítélték életfogytiglanra a nyolc halálos áldozattal járó bűncselekmény miatt. Kaiser esete a könyvben a rosszhiszemű besúgók közreműködésére mutat példát, mivel egy bűntársa terelte rá a nyomozók figyelmét. Később egy hobbirégész segítségével előkerültek a fegyverek, amelyekkel tisztázódott az ártatlansága, így a börtönben tévéhíradóból értesült arról, hogy az igazi tettesek beismerő vallomást tettek.

Hasonlóan ikonikus eset volt Pusoma Dénes ügye, akit egy idős asszony meggyilkolásáért ítéltek el ártatlanul. Ott is volt hamis beismerés és téves szemtanú azonosítás, de végül a valódi elkövető előkerülése tisztázta. Sajnos Pusoma Dénes története is tragédiával végződött, mert ő is öngyilkosságot követett el.

Az ártatlanság utólagos bizonyításához tipikusan perújrafelvételre van szükség, aminek oka lehet egy be nem vizsgált alibi előkerülése, mint Gergő esetében, vagy a valódi elkövető megtalálása, mint Kaiser és Pusoma ügyében.

A téves ítéletek okai és a rendszer felelőssége

A téves elítélések mögött számos ok állhat, amelyek gyakran össze is játszanak: 

• Hamis vagy téves beismerések (például kényszer hatására).
• Jóhiszemű szemtanú tévedések (amikor a szemtanú rosszul azonosítja az elkövetőt).
• Elégtelen ügyvédi segítség (például a kirendelt ügyvéd nem fordít kellő időt az ügyre).
• Közvéleményi nyomás (ami sietteti a nyomozókat a tettes megtalálásában).
• Csőlátás (a nyomozás elindul egy rossz irányba, és hajlamos rajta maradni).
•  Igazságügyi szakértők tévedései.
•  Rosszhiszemű besúgók (mint Kaiser Ede esetében).

A szerző nem tud olyan esetről, ahol a felülvizsgálat során megállapították volna a bírói hiba tényét vagy annak következményeit, ami azt sugallja, hogy a rendszer inkább csendben tudomásul veszi a téves eseteket, minthogy beismerné a hibákat.

A trauma és a családi következmények

Az ártatlanul elítéltek eseteiben előfordult, hogy valakit kisgyerek mellől ragadtak el, ami különösen súlyos trauma a családtagoknak. A fogvatartás alatt sok esetben eltávolodnak a családtagok egymástól, és a szabadulás után gyakoriak a konfliktusok, valamint a párkapcsolatok felbomlása. Az ártatlanul elítélt személyiségváltozáson megy keresztül, szorongóvá, paranoiddá és ellenségessé válhat, ami megnehezíti a beilleszkedést és a normális élet folytatását. Janecskó Kata szerint a teljesen ártatlanul elítéltek pszichésen általában durvábban megroppannak, mint azok, akik valamilyen bűncselekményt ténylegesen elkövettek.

A teljes adás visszanézhető a Spirit FM YouTube csatornáján.