Az igazság nyomában: a szakértői vélemények súlya a tárgyalóteremben

A bírósági eljárások során gyakran elhangzik a mondat, miszerint szakértő bevonása szükséges.

A Spirit FM Letöltendő című műsorában Vogyerák Anikó Dr. Schalkház Éva büntetőjogásszal és Csernay Ákos igazságügyi pszichológussal járta körül ezt a komplex területet, feltárva a jog és a lélektan határvonalán zajló munka kulisszatitkait.

A büntetőeljárásokban a szakértő kirendelése nem csupán lehetőség, hanem sok esetben törvényi kötelezettség. Dr. Schalkház Éva rámutatott, hogy a jogi végzettségű bíró bizonyos speciális kérdésekben nem rendelkezik a döntéshez szükséges szaktudással, legyen szó műszaki paraméterekről, könyvvizsgálói adatokról vagy éppen pszichológiai kategóriákról. A szakértői vélemény egyfajta hidat képez a száraz jogszabályok és a specifikus valóság között. Bár a szakértőt legtöbbször a hatóság rendeli ki, a védelemnek is lehetősége van magánszakértő bevonására, ha az alapvélemény szakmailag aggályos vagy ellentmondásos. Ilyenkor a bíróság feladata, hogy a különböző szakvélemények közötti ellentéteket feloldja, akár a szakértők párhuzamos meghallgatásával.

A beszélgetés egyik legfajsúlyosabb témája a kiskorúak meghallgatása és az úgynevezett élményszerűség vizsgálata volt. Csernay Ákos kifejtette, hogy az igazságügyi pszichológus feladata nem annak eldöntése, hogy a tanú igazat mond-e, hanem annak megállapítása, hogy az elmondott történet rendelkezik-e a valódi megéltség jegyeivel. Az élményszerűség elmélete azon alapul, hogy a kitalált történetek logikusan, mereven felépítettek, míg a valós emlékek az emlékezet sajátosságai miatt töredezettebbek, spontán javításokat tartalmaznak. Különösen igaz ez a kisgyermekekre, ahol a betanított szöveget a szakértő könnyen felismerheti az életkornak nem megfelelő szóhasználat vagy fogalomalkotás alapján.

Az igazságügyi pszichológusi pálya nem tartozik a legnépszerűbbek közé, aminek oka a rendkívüli leterheltség és az óriási erkölcsi felelősség. Magyarországon mindössze 30-40 olyan szakember dolgozik, aki büntetőügyekben is eljárhat. Csernay Ákos hangsúlyozta, hogy a szakértői munka élesen elkülönül a terápiás praxistól. Míg a terapeuta feltétel nélkül elfogadja páciense érzéseit, a szakértőnek objektívnek, távolságtartónak és kritikusnak kell maradnia. Ez a paradigmaváltás lelkileg megterhelő, hiszen a szakértő tudja, hogy véleménye sorsokat dönthet el. A rendszer biztonságát éppen az adja, hogy a bíró nem csupán erre az egy elemre támaszkodik, hanem a szakvéleményt összeveti a külső bizonyítékokkal, látleletekkel és tanúvallomásokkal.

A szakértői munka nem korlátozódik csupán a legsúlyosabb bűncselekményekre. Dr. Schalkház Éva szerint egy pszichológus véleménye akár egy sorozatos garázda esetében is sorsfordító lehet, ha segít feltárni a háttérben meghúzódó személyiségzavart vagy indulatkezelési problémát. A jogász feladata, hogy ezeket a szakmai megállapításokat a büntetőjog nyelvére fordítsa le, és olyan érveket sorakoztasson fel, amelyek nemcsak a büntetést, hanem az elkövető jövőbeli fejlődését is szolgálják. A műsorban elhangzottak alapján az igazságszolgáltatás egy bonyolult csapatmunka, ahol a különböző szakterületek képviselői saját nézőpontjaikkal járulnak hozzá ahhoz a közös célhoz, hogy a végén a valósághoz legközelebb álló ítélet szülessen.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube oldalán.