Az összeszerelő üzemek csapdája és a magyar ipar jövője
A magyar gazdaság motorjának tekintett ágazatokban, mint amilyen a közúti járműgyártás, a külföldi tulajdon aránya a kilencven százalékot is elérheti, miközben a hozzáadott érték aránya tizenöt százalék alatt marad. Ez az összefüggés magyarázza a termelés drasztikus visszaesését is, hiszen a hazai ipar nagyban kiszolgáltatott az importnak és a nemzetközi folyamatoknak. Bár az energiaárak emelkedése és az európai dekonjunktúra is szerepet játszik a számok alakulásában, a szakember szerint a valódi gond az ipari szerkezet elavultságában és a belső beszállítói hálózat gyengeségében keresendő.
A kilábalási lehetőségek tekintetében a közgazdász kritikusan látja az újabb óriásberuházások hatásait. Úgy véli, hogy a további összeszerelő üzemek vagy akkumulátorgyárak építése nem jelent valódi kitörést, hiszen ezekben a magyar részvétel gyakran minimális. A valódi megoldást a kutatásfejlesztés, a tudományos munka és a humán erőforrásba való befektetés jelentené. A szakértő szerint az extenzív növekedés korszaka véget ért, így a gazdaságot az intenzív, magasabb értékadó tevékenységek irányába kellene elmozdítani.
A kilátások a 2026-os évre és az azt követő időszakra sem adnak okot túlzott optimizmusra, hiszen a jelenlegi előrejelzések alapján csupán egyszázalék körüli ipari bővülés valószínűsíthető. Belyó Pál szerint a növekedési pálya fenntarthatóságához elengedhetetlen lenne a kisvállalkozások célzott támogatása és a magyar kreativitásra épülő technikai megoldások felkarolása. Amennyiben nem történik meg a szerkezetváltás és a szolgáltatói szektor megerősítése, a magyar gazdaság hosszú távú lecsúszása fenyegetheti az ország lehetőségeit.
Teljes adás visszanézhető a Spirit FM YouTube oldalán.