Azeri gép tragédiája: ezt mondja a szakértő
2024 vége több súlyos légi balesetet is hozott magával - erről volt szó a Spirit FM Több-Kevesebb című műsorában.
Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója, repülési szakértő hangsúlyozta, hogy a statisztikák alapján a repülés lényegesen biztonságosabb, mint a közúti közlekedés. Ugyanakkor a “repülésben elért biztonsági szintet, ahol ma tartunk, az bizony vérrel írták azokat a tankönyveket, amik idáig vezettek” - fogalmazott. Szerinte az utóbbi idők légi katasztrófáinak is lesznek olyan tanulságai, amiket be kell építeni majd a világ légi közlekedésének a szabályozásába.
A szakértő beszélt arról, hogy egyre kevesebb halálos áldozattal jár még a rosszul szervezett légi közlekedés is. A jól szervezett légi közlekedés pedig teljesen biztonságos, szögezte le Varga G. Gábor. “De az elmúlt mondjuk öt évtizedben szinte nem volt olyan halálos áldozatokkal járó régi baleset, vagy ne adj Isten, több száz halálos áldozattal járó légi katasztrófa, amelyből valamit ne tanult volna az iparág, amelyből valamit ne építettek volna be abba a globális szabályrendszerbe, ami szerint ma működik a légi közlekedés” - mondta.
Az adásban az azerbajdzsáni gép tragédiája is szóba került, ahol egy polgári gép hadműveleti területre repült. A szakértő elmondta, hogy főszabályként a polgári személyszállító légitársaságok járatai nem repülnek be katonai konfliktussal sújtott övezetekbe, hiszen ahol kontrollálatlanul dörögnek a fegyverek, ezek a fegyverek veszélyesek a repülőgépre és az utasokra is. Ebben az esetben pedig épp ez történt, “majd a vizsgálatok feladata lesz azt megállapítani, hogy itt ki hibázott, a légitársaság hibázott, vagy például Oroszországnak figyelmeztetnie kellett volna a légitársaságot, hogy ott harci cselekmények zajlanak, ne adj isten, be kellett volna zárni Groznijnak a repülőterét”.
Amit pedig fontos megemlíteni, hogy a légitársaságok, amikor repülnek valahová, vagy átrepülnek valamilyen légtéren, akkor mindig kockázatelemzést végeznek. “Abban az esetben, hogyha egy repülőgép lelövését követően egy ország legfelsőbb vezetője elnézést kér, kvázi beismeri, hogy az ő országának a hadserege felelős ezért a tragédiájáért, bár mondjuk a beismerés szó szerint nem így történt, de ez a levonható egyenes következtetés, akkor ezeknek a kockázatelemzéseknek az a szintén eddig 100%-osan biztosra vett modellje dől meg, miszerint az országok urai a saját hadseregüknek és a saját fegyvereiknek” - magyarázta Varga G. Gábor.
Ráadásul ismert, hogy az azeri gép kapitánya folyamatosan próbált különféle orosz repülőterektől leszállási engedélyt kérni sürgősségi leszállásra, amit nem kapott meg. A szakértő szerint a nemzetközi szabályok alapján szerint senki nem tilthatja meg egy veszélyben lévő légi járműnek azt, hogy leszálljon. “Ugyanakkor, hogyha ő csak sürgősségi engedélyt kér valamilyen műszaki hibára hivatkozva, akkor viszont van a Földön mérlegelési jog. Egyébként az én véleményem az, hogy bár ez az eset szerencsétlenül végződött, és a pilóták hősies, heroikus küzdelmének köszönhetően végül is azért a repülőgépen lettek, akik életben maradtak”, mondta Varga G. Gábor. Hozzátette: szerinte nem biztos, hogyha máshol próbál leszállni a repülő, megelőzhető lett volna a tragédia, ugyanis a gép olyan sérüléseket szenvedett a repeszek következtében, hogy lényegében irányíthatatlan volt.
A teljes beszélgetést itt hallgassa vissza:
