Békésen a lovak nyelvén: az erőszakmentes lókiképzés művészete
A Spirit FM állatvédelmi műsorában Tóth Peti Lili műsorvezető Pataky Katával, Magyarország első okleveles Monty Roberts instruktorával beszélgetett a lótartás alapjairól, a lovak pszichológiájáról és az erőszakmentes kommunikáció fontosságáról.
A szakember mindennapjai elsősorban földi munkával telnek, amely magában foglalja a fiatal csikók elindítását és a viselkedésproblémás lovak rehabilitációját. Pataky Kata már a pályája kezdetén, saját lovas tapasztalatai során érezte, hogy léteznie kell a bántalmazás és az erőszak helyett egy olyan módszertannak, amely a megértésen és a tiszta kommunikáción alapul.
A módszer titka a ló evolúciós fejlődésének, motivációjának és tanulási folyamatainak alapos ismeretében rejlik. Sokan emberi tulajdonságokkal ruházzák fel a lovakat, makacsnak vagy rosszindulatúnak bélyegezve őket, ám a valóságban a nemkívánatos viselkedés szinte mindig a helytelen emberi kommunikáció és a rossz időzítés eredménye. Mivel a lovak nem vokális nyelvet, hanem testbeszédet használnak, a meg nem értettségre a mozdulataik fizikai felerősítésével reagálnak. Ez a gazdák számára sokszor veszélyesnek tűnhet, pedig az állat csupán így próbálja nyomatékosítani, hogy valami nem tetszik neki. A félrenevelés tulajdonképpen egy tükör, amelyet a ló tart a gazdája elé.
A lovak asszociáció útján tanulnak, és a tanulási folyamat kulcsa a kérést követő engedés. Ha a lovas folyamatos nyomást gyakorol az állatra anélkül, hogy a jó reakció pillanatában feloldaná azt, a ló összezavarodik vagy feladja a feladatot. A helyes megerősítésre vagy korrekcióra mindössze három másodperc áll rendelkezésre, ennyi idő alatt képes ugyanis a ló összekötni az engedést a saját cselekedetével. A lovak személyisége és tanulási képessége éppolyan sokszínű, mint az embereké, a hátterük és a felnövekedési körülményeik nagyban meghatározzák őket, ám egy dologban mindannyian egyeznek: alapvetően követő állatok, amelyek a biztonságra törekszenek.
A beszélgetés során szóba került a versenysport és a lovasoktatás etikája is, különös tekintettel a 2021-es tokiói olimpián történt hírhedt öttusa-szituációra. A szakember rámutatott, hogy a ló csapatban gondolkodik, és mindig az számít vezetőnek, aki kontrollálni és koordinálni tudja a mozgást. A jó vezető legfontosabb tulajdonsága a nyugalom és a kiszámíthatóság. Amikor a versenyző elveszíti a kontrollt a saját teste és érzelmei felett, a ló átveszi ezt a feszültséget, és a túlélési ösztönétől vezérelve ellenszegül vagy teljesen rezisztenssé válik. Pataky Kata egyetért a lovaglás öttusából való kivezetésével, mivel a lovassport csak akkor lehet etikus és állatbarát, ha nem a pénz dominál, és ha a lovat ugyanolyan élsportolóként kezelik, figyelve a regenerációjára, a megfelelő takarmányozásra és a tökéletesen illeszkedő felszerelésre.
A lovak és emberek között kiépíthető egy mély, partnerségen alapuló barátság, de ezért meg kell dolgozni. A lovak nem képesek a színlelésre, kizárólag a jelen pillanatban élnek, így az embernek is önazonosnak kell lennie mellettük. Bár a szakmában akadnak rendkívül nehéz esetek, amelyek hátterében akár biológiai vagy egészségügyi diszfunkciók is állhatnak, a legtöbb probléma türelemmel megoldható. A mindennapi munka, például egy lószállítóhoz való hozzászoktatás, acélidegeket és hatalmas kitartást igényel, hiszen a kérést addig kell fenntartani, amíg a ló megnyugszik és együttműködik. Az erőszak csak ideig-óráig működik és maradandó károsodást okoz, a valódi cél viszont az, hogy a ló ne kényszerből, hanem azért maradjon az emberrel, mert jó vele lenni.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
