Bírság helyett segítség: úttörő kutyás rehabilitációs program Józsefvárosban
A program ötlete az állatvédelmi referensi feladatok átvételekor született meg, amikor a kerület állatvédelemért felelős alpolgármesterével közösen keresték a megújulás lehetőségeit. A cél egy olyan megközelítés kialakítása volt, amely a hatósági ügyintézés során nem a bírságolásra helyezi a hangsúlyt, hanem támogatást nyújt azoknak a gazdáknak, akik szeretik az állataikat, de hiányosak a kutyatartási ismereteik. Józsefvárosban szerencsére évente csupán néhány állatbírósági elkobzásra kerül sor, a kerület vezetése azonban a középszerű megoldások helyett a maximális szintre törekszik, és szeretné elérni, hogy a nyolcadik kerület legyen Budapest első igazi állatbarát kerülete.
A folyamat minden esetben egy lakossági bejelentéssel kezdődik, amelyet követően a hatóság rendkívül gyorsan, akár egy-két napon belül kiszáll a helyszínre. Az ügyintézők ilyenkor felmérik a tartási körülményeket, ellenőrzik a jogszabályi előírások betartását, és nemcsak az állattartóval, hanem a szomszédokkal is részletesen beszélgetnek. Ha a vizsgálat során kiderül, hogy a hibák és hiányosságok javíthatóak, az önkormányzat saját költségén kirendeli a kutyatrénert a családhoz, hogy helyben segítsen a probléma megoldásában.
A programban részt vevő gazdák kezdetben gyakran meglepődnek és bizalmatlanok, mivel a hatóságoktól korábban kizárólag a büntetést és a rossz szándékot tapasztalták. A tréner feladata ilyenkor az, hogy első lépésként kialakítsa a szükséges bizalmat, és megértesse a féltékeny gazdákkal, hogy a látogatás célja kizárólag az ő és a kiskutya segítése. A szakember tapasztalatai szerint a problémák hátterében leggyakrabban a tudatosság hiánya áll. A város központjában található, sűrűn beépített társasházi környezet olyan intenzív ingerkörnyezetet jelent, amelyre sem az átlagos kutyák, sem a gazdák nincsenek felkészülve. Azok a viselkedési formák, amelyek egy kertes házas övezetben fel sem tűnnének, a nyolcadik kerületben komoly feszültségforrássá válnak.
A helyszíni szemlék során az is gyorsan kiderül, hogy a kutyatartás sokszor csak a felszínre hozza a lakóközösségekben már régóta lappangó egyéb, személyes konfliktusokat. Az objektív kép kialakításához az ügyintézők általában három-négy szomszéddal is egyeztetnek, így pontosan ki tudják szűrni, hogy kik a haragos felek és kik a pártatlan szemlélők. Bár a tavaly év végén indult kezdeményezés még kezdeti fázisban van, az eddigi öt-hat lezárt ügy mindegyikében jelentős javulást értek el. A program elsődleges célja a villámhárítás, vagyis a lakóközösség megnyugtatása a panasz alapját képező kérdésben, miközben a tréner folyamatosan ösztönzi a gazdákat a további önálló edukációra és a kutyával való közös foglalkozásra is.
A lakók részéről a teljes folyamat alatt fontos a realitásérzék és a türelem. Előfordul, hogy a tréning elvégzése után a panaszos szomszéd keveselli a javulást, ám a szakemberek hangsúlyozzák, hogy az a várakozás, hogy egy kutya egyáltalán ne ugasson, teljesen irreális. A lakóközösség részéről a megfelelő hozzáállás az, ha értékelik az elindult pozitív változást és a gazda együttműködő szándékát. A Józsefvárosban működő példaértékű együttműködés mintaként szolgálhat más önkormányzatok számára is, a műsor kiemelt szakmai partnere pedig a Közös ügyünk az Állatvédelem Alapítvány.
Teljes beszélgetés elérhető a Spirit FM YouTUbe csatornáján.
