Börtönmediáció és megbocsátás: a megtört kapcsolatok helyreállítása

Magyarországon az Európai Unión belül szinte a legmagasabb a bebörtönzési arány, amely rávilágít arra, hogy a büntetésvégrehajtásnak és a társadalomnak is újra kellene gondolnia a bűncselekményekre adott válaszait.

Dr. Fellegi Borbála szociálpolitikus, kriminológus és mediátor a szakmai pályafutását pártfogó felügyelőként kezdte, ahol azt látta, hogy a rendszer viszonylag kicsi hatásfokkal dolgozik, és a beavatkozásnak igazi hatása nincs a fiatalok életére és közösségére. Ez vezette el a restoratív szellemiség filozófiájához, ami a helyreállítást jelenti a megtört emberi kapcsolatok szintjén.

A helyreállítás azt vizsgálja, hogy az elkövetőknek és a sértetteknek, valamint a körülöttük lévőknek mire van szükségük ahhoz, hogy jobban legyenek, és mit tud tenni egy elkövető a sértett érdekében. A kutató Angliában és Belgiumban is tanult és dolgozott, ahol látta, hogy az állami rendszer nyitott volt a börtönreformokra és az emberi kommunikációban rejlő lehetőségekre.

Magyarországon a BV (büntetés-végrehajtás) rendszerének nyitottsága tette lehetővé, hogy kutatási projektek keretében vizsgálják a mediációt.

• Családi csoportkonferencia: Létrehoztak olyan börtönlátogatásokat, ahol családtagok, hozzátartozók, de akár a település polgármestere is leült a fogvatartottal beszélgetni, előkészítve a szabadulást és a visszatérést a normális életbe.
• A motiváció hiánya: A fiatalkorú elkövetők esetében a mediáció kisebb perspektívákat mutatott, mert nincsenek meg azok a családi kapcsolatok és az a fészek, ami motivációt adna a norma követő életre. A felnőtteknél viszont a családtagok nem adják fel, és egy ember kitartása tudja a legdurvább cselekményt elkövető embert is motiválni.
• Szemléletváltás: A 2000-es évek nyitottabb rendszerével szemben ma a büntetés-végrehajtásban merevebb büntetés, elzárás és izoláció a jellemző, ami a börtönszemélyzet motivációját is aláássa, és óriási fluktuációhoz vezet.
• Civil érdek: A civil társadalomnak abszolút érdeke, hogy a bebörtönzött embereket jól tartsák bent, és kinti világra készen engedjék ki őket.

A megbocsátás kérdése rendkívül nehéz, de létezik a sértettek részéről is. Egy kutatási projekt során egy emberölésért elítélt fogvatartott esetében, aki megbánást érzett, felvették a kapcsolatot a sértett fiának édesanyjával, aki hajlandó volt a vasárnapi mise után találkozni az elkövetővel. Az anyuka megbocsátott, és azt mondta, hogy reméli, Gábor a gyerekei mellett marad, és nem követ el több bűncselekményt.

A megbocsátás tehát egy elszigetelt eset volt, és nem azt jelenti, hogy mindenkinek ez a dolga, de azoknak az embereknek, akik a tragédia értelmetlensége ellen akarnak tenni, a megbocsátás segíthet a fájdalmuk csökkentésében. A mediátorok nem kapacitálnak senkit a megbocsátásra, de ha van ambíció, akkor biztonságos és manipulációmentes teret adnak a párbeszédre.

A hozzátartozókat nem kell motiválni, ők akarják a kapcsolatot. A legnagyobb segítség az, ha a társadalom azt üzeni nekik, hogy látja őket és értéket adnak a társadalomnak. A Fecske nevű nonprofit közösség például a börtönviseltek hozzátartozóinak nyújt segítséget, erősítve az önbecsülésüket.

A bűncselekmények gyakran a civil világban elrontott konfliktusok hatásai. 

A konfliktuskezelés alapja, hogy észrevegyük a pici fájdalmat magunkban és másokban, legyen szavunk a csalódásra, szomorúságra. A környezetünknek meg kell hallania a jelzést, és ahelyett, hogy megszégyenítenék vagy hibáztatnák a fájdalomért, együttérzést kell adni. A munkahelyi és családi konfliktusoknál is fontos a őszinte kapcsolódás, ami erősebbé teszi a kapcsolatokat.

A teljes adás visszanézhető a Spirit FM YouTube csatornáján.