Brüsszeli kritika vagy szakmai útmutatás? A magyar nyugdíjrendszer jövője a szakértő szemével
A beszélgetés rávilágított arra, hogy a közhiedelemmel és a korábbi politikai kommunikációval ellentétben az uniós testület nem eltörölni akarja a plusz juttatásokat, hanem a rendszer méltánytalanságaira és a hosszú távú kockázatokra hívja fel a figyelmet.
A Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági magazinjában Rónai Egon műsorvezető és Farkas András nyugdíjszakértő az Európai Bizottság legfrissebb országjelentésének tükrében járta körül a hazai nyugdíjrendszer helyzetét, különös tekintettel a tizenharmadik és tizennegyedik havi juttatásokra.
A szakértő kiemelte, hogy az Európai Bizottság jelentése semmi olyan új elemet nem tartalmaz, amelyet a hazai szakma ne hangoztatott volna már évek óta. A legfőbb kritika a juttatások célzatlanságát érinti. Jelenleg a plusz havi nyugdíjakat mindenki a saját ellátásának megfelelő összegben kapja meg, így a legalacsonyabb és a kirívóan magas nyugdíjjal rendelkezők egyaránt részesülnek belőle, ami méltánytalan helyzetet teremt, és pont nem a leginkább rászorulókat segíti. A bizottság anyaga valójában egy jövőbeni kockázatokra figyelmeztető dokumentum, amely az államadósság elszaladásától és a finanszírozási nehézségektől óvja a költségvetést, nem pedig egy Brüsszelből érkező diktátum. A nyugdíjrendszer alakítása ugyanis abszolút nemzeti hatáskörbe tartozik.
A jelenlegi helyzetben az új Tisza-kormány a szakértő szerint nyitottnak mutatkozik a problémák kezelésére. A kabinet tervei között szerepel a minimálnyugdíj felemelése százezer forint fölé, valamint a legszegényebb idősek helyzetének célzott rendezése, ami teljes mértékben összhangban van az uniós elvárásokkal. Szintén komoly feladatot jelent az aktív keresők és a régebbi nyugdíjasok jövedelme közötti olló nyílása, az úgynevezett relatív elszegényedési csúszda megállítása. Farkas András szerint ezt nem a friss nyugdíjak megnyirbálásával kell orvosolni, hanem a nyugdíjemelés rendszerének átalakításával, beemelve az infláció mellé a reálkereset-emelkedés egy bizonyos százalékát, követve a környező országok gyakorlatát.
A kormány által bevezetni kívánt egyszeri juttatások, mint a nyugdíjasoknak szánt Szép-kártya támogatás, ugyan gyors segítséget jelentenek, de a szakértő szerint strukturális szempontból szerencsésebb lenne, ha az ilyen összegek beépülnének a rendszeres nyugdíjemelésbe.
A beszélgetés legfontosabb üzenete a hazai időskorúak számára az, hogy a tizenharmadik és tizennegyedik havi nyugdíjak az új kormányzati ígéretek értelmében is teljes biztonságban vannak, azokat nem tervezik megváltoztatni. A számítások azt mutatják, hogy a plusz juttatásokkal együtt sem éri el a magyar nyugdíjkiadás a GDP nyolc százalékát, így a rendszer rövid távon stabil és fenntartható. A nyugdíjasoknak sem a nyugdíjkorhatár emelésétől, sem a nők negyven éves munkaviszony utáni kedvezményes nyugdíjazásának eltörlésétől nem kell tartaniuk, a fenntarthatósági kérdések ugyanis nem a jelent, hanem a tíz-húsz év múlva esedékes időszakot érintik.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
