Brutális méreteket ölt a hadiipar
Azt lehet látni, hogy a kormányok hiába beszélnek a békéről, közben óriási megrendelői a legnagyobb védelmi, hadászati vállalatoknak. Tehát ez az üzlet pörög, de hogy mekkora is az üzlet - erről beszélt a szakértő a Spirit FM Több-Kevesebb című műsorában.
“Keresletgenerálás zajlik a mellettünk lévő háborúval” - fogalmazott Sarkadi-Illyés Csaba, az Economx újságírója a Spirit FM Több-Kevesebb című műsorában. Erre példaként egy egészen friss döntést hozott, ami szerint Norvégia idéntől kezdve már értékesít Ukrajnának fegyvereket. “Beindult sajnos az a fajta háborús és védelmi ipari biznisz, amitől tartottunk, és amit minden egyes háború hoz” - tette hozzá.
Az adásban az is kiderült, hogy Hollandia 2023-ban 16741 millió dollárt költött a saját hadseregére úgy, hogy ezeknek a nagy része beszerzés volt, tehát nagyjából technikát vásároltak. Magyarországon pedig védelmi költségvetéssel idén, tehát már 2024-ben 1800 milliárd forintot fogunk fordítani beszerzésekre. Ez a pénz olyan dolgokat is magában foglal, mint az infrastruktúra és a laktanyák finanszírozása, vagy például az olyan küldetéseket, mint a csádi misszió. Ez utóbbi például a leendő, gazdasági, magyar befektetéseknek próbál megágyazni Csádban.
Mindezeket támasztja alá a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf azon nyilatkozata is, miszerint továbbra is az a célja a kormányzatnak, hogy a védelmi ipar egy önálló iparág legyen a magyar gazdaságban, ami fenn tudja saját magát tartani.
A tavalyi katonai kiadásokat 2240 milliárd dollárra lehet becsülni - világ szinten. Azt azonban nem látni, hogy a rengeteg hadi anyagot Ukrajnán kívül ki szívja fel.
Sarkadi-Illyés Csaba arról is beszélt ezzel kapcsolatban, hogy bármennyire is rosszul hangzik, Ukrajnában és Izraelben egyfajta “termékbemutató” van, ahol meg lehet mutatni a legújabb fegyvereket vagy harckocsikat, hogy mi mennyit tud.
A teljes beszélgetés itt hallgatható vissza:
