Budapest 152 éve született újjá: időutazás az Andrássy út, a városegyesítés és a Várkert Bazár történetében
152 év telt el azóta, hogy Budapest megszületett, és ez az évforduló adott apropót arra, hogy a műsor vendégei a főváros születésének történetétől az Andrássy út építésén át egészen a Várkert Bazár megújulásáig vezessenek végig egy olyan időutazáson, amely ma is meghatározza a város arcát.
A beszélgetés első részében Czakó Zsófia, az Imagine Budapest sétavezetője idézte fel, hogy az Andrássy út gondolata 1872-ben indult el, amikor az FKT már azon dolgozott, hogyan lehet Pestből, Budából és Óbudából valódi európai fővárost formálni. Zsófia arról mesélt, hogy az egykori Andrássy Gyula párizsi élményei is hatottak a sugárút elképzelésére, és hogy a terület korábban apró, szűk utcákból állt, ami távol állt attól a reprezentatív városi tengelytől, amelyet végül megálmodtak. Elmondta azt is, hogyan vált a környék palotáinak felépítése státuszszimbólummá, milyen szerepe volt Podmaniczky bárónak a telkek eladásában, és milyen tempóban emelkedtek ki a földből ezek az épületek, amikor az FKT kedvezményei öt éven belüli befejezésre ösztönözték a tulajdonosokat.
A beszélgetés következő állomása már a városegyesítéshez kapcsolódott, amelyről Perényi Roland történész, a Kiscelli Múzeum igazgatója beszélt. Elmondta, hogy Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget összekapcsolódása természetes folyamat volt, amelyet a reformkortól kezdve erős szálak kötöttek össze, és amelyet végül a kiegyezés tett lehetővé. Felidézte a Lánchíd jelentőségét, amely véglegesen összekötötte a két partot, és arról is szólt, hogy a kemény telek idején sokan a befagyott Dunán keltek át, nem veszélytelen módon, mert a hidakon vámot kellett fizetni. Rávilágított arra is, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa már 1870-től európai léptékben tervezte a város fejlődését, és hogy a korabeli városlakók amerikai tempójú növekedésként élték meg azt az ugrást, amely a nagykörúttól a rakpartokig a mai városszövetet is meghatározza.
A műsor harmadik vendége, Kiss Henrietta, a Várkapitányság vezető tartalomfejlesztési szakértője arról mesélt, hogy a Várkert Bazár 2014-ben Ibl Miklós eredeti tervei alapján született újjá. Kiemelte, hogy a Várkert mindig is fontos helyszíne volt a városképnek, és már a kiegyezés körüli tervek között szerepelt, amelyek Budapest modern, egységes arculatát kívánták kialakítani. Elmondta, hogy Feszl Frigyes pályamunkájában már megjelent az a gondolat, miszerint a várhegy lábánál valami életre való, a királyi kertekhez méltó lezárást kell létrehozni, amely ma újra az eredeti elképzelésekhez hasonló szépségében fogadja a látogatókat.
A teljes adás visszanézhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
