Célegyenesben a magyar űrhajós program
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, űrkutató a Spirit FM Űrkorszak című műsorában arról is beszélt, hogy örült volna annak, ha a mostani magyar űrhajós-jelöltek között nő is lett volna.
Sokat tanulunk a program során, illetve nehéz és fájdalmas döntés lesz, amikor a jelenlegi 4 lehetőséges űrhajósból csak kettőnek tudjuk azt a lehetőséget megadni, hogy folytassák a kiképzést - mondta el a jelenleg is zajló magyar űrhajós programról dr. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, űrkutató a Spirit FM Űrkorszak című műsorában. A Magyar Űrhajós Programban (Hunor) Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Schlégl Ádám és Szakály András vesznek részt űrhajós-jelöltként.
Összesen egyébként 247 jelentkező volt, ennyien szerettek volna magyar űrhajósok lenni. Ekkor egy független pontszám szerint állították fel a szakemberek a sorrendet, értékelve a végzettséget, alkalmasságot, stb. 100 jelentkezőt teszteltek, részben online, részben személyesen. Az Európai Űrügynökség látókörébe már csak 44-en kerültek be, ebből 25-re, majd 8-ra, végül 4-re szűrték a jelölteket.
Kiderült, hogy széles volt a jelentkezők palettája. Az adásban szóba került, miért nincs nő a 4 befutó között. Ferencz Orsolya elmondta, hogy a jelentkezők 16 százaléka volt nő, és bár mivel sok teszt anonim módon ment, nem volt gender kvóta, a miniszteri biztos őszintén elárulta, hogy ez neki “nagyon fáj”, és reméli, hogy tudnak még szerepet vállalni hasonló missziókban - legközelebb akár egy hölgy személyében.
Ferencz Orsolya elmondta, hogy 2018-ban miniszteri biztosként felvázolt egyes stratégiai irányokat, amire a kormányzat nyitott volt. Rá egy évre Sevillában került bejelentésre, hogy ismét embert juttatna az űrbe Magyarország. A miniszteri biztos kiemelte, hogy az űrkutatással kapcsolatban mindig is stabil szakmai tudás volt az országban, és ezt első kézből tudja, hiszen mindig is űrkutatóként dolgozott.
Hangsúlyozta, hogy ezen a területen a nemzetközi együttműködés rendkívül fontos, nekünk itt kell megtalálni a saját szerepünket. Hozzátette, hogy szinte az összes fontos űrmisszióban van valamilyen magyar szerepvállalás.
Az adásban elmondta Ferencz Orsolya, hogy a szülei annak idején Simonyi Károlynak voltak a munkatársai, így egy kicsit erre a szakmára volt predesztinálva. Az édesapja alapította 1961-ben az első dedikáltan űrkutatással foglalkozó csoportot a Műszaki Egyetemen. “A kiságyamból is két valódi rakétát nézegettem, amiket édesapámék építettek” - fogalmazott hozzátéve, hogy nem volt bennük hajtóanyag.
Az egyetemi évek alatt bekapcsolódott az édesapjáék kutatócsoportjába, azóta is ebben dolgozik.
Mit jelent a magyar egyetemeknek a HUNOR program? Mi köze van Magyarországnak a világűr határához, avagy a Kármán-vonal „titka”? Milyen munkát fog végezni a magyar űrhajós a nemzetközi űrállomáson? Kik a globális űrverseny szereplői? Milyen képességek kellenek ahhoz, hogy valaki kutató űrhajós lehessen?
Erről is szó volt az adásban, amit itt nézhet vissza:
