Csalás vagy segítség? A mesterséges intelligencia helye a felsőoktatásban

A Spirit FM-en sugárzott MI és más című műsor legutóbbi adásában a mesterséges intelligencia felsőoktatásbeli jelenlétéről, használatáról és szabályozásáról beszélgetett Márton György műsorvezető és Dringó-Horváth Ida, a Károli Gáspár Református Egyetem Oktatásfejlesztési Továbbképző Központjának vezetője. A műsor témája az egyetemi mesterséges intelligencia oktatás és az intézményi szabályzatok helyzete volt, amelyekre vonatkozóan a szakértő és csapata kiterjedt kutatásokat végzett.

A kutatások során a magyarországi felsőoktatási intézmények mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályzatait és útmutatóit vizsgálták meg. A felmérésből kiderült, hogy a szabályozottság szempontjából jelentős eltérések vannak a hazai egyetemek között, hiszen a terjedelmük az egyoldalastól egészen az 52 oldalas dokumentumokig terjed. A rendeleti háttér meghatározó szerepet játszott ebben a folyamatban, ugyanis a jogszabályi előírások értelmében 2024-ben minden intézménynek el kellett kezdenie foglalkozni a területtel, hogy 2025-re felállhassanak a megfelelő szabályzatok. A vizsgálatokból az is kirajzolódott, hogy az oktatók hozzáállása nem a kortól vagy a nemtől függ, sokkal inkább személyes attitűd kérdése. A felmérés alapján négy fő oktatói típust különítettek el: a technooptimistákat, a szkeptikusokat, a pragmatistákat és a bizonytalanokat.

A felsőoktatási szabályzatokban több közös fő elem azonosítható. A vizsgált dokumentumok több mint felében rögzítették, hogy a szabályzatokat rendszeresen, félévente vagy évente frissíteni kell. Emellett a dokumentumok túlnyomó többségében kiemelt szerepet kap az akadémiai integritás védelme és az etikai megfontolások sora. Meghatározták, hogy a mesterséges intelligencia által generált tartalomért minden esetben a szerző felel, legyen szó akár oktatóról, akár hallgatóról. Az adatvédelmi előírások értelmében a személyes vagy különleges adatok nem kerülhetnek ki az intézményből, és semmilyen döntési mechanizmus, így például az értékelés vagy a pályázati elbírálás sem adható át a gépnek. A hallgatói munkák esetében a folyamatos témavezetés és a szóbeli védés jelentheti a megoldást a nem megfelelő eszközhasználat kiszűrésére, valamint egyre inkább előtérbe kerül a hagyományos elméleti szakdolgozatok felváltása projektalapú és gyakorlati feladatokkal.

Az egyetemi oktatásban a hallgatók mesterséges intelligencia műveltségének fejlesztése kiemelt célként jelenik meg. A Károli Gáspár Református Egyetemen például bevezetésre került egy kötelező e-learning modul az elsőévesek számára, amely a felelős használatra, a forráshivatkozásra és a javasolt eszközparkra fókuszál. A képzések során a dezinformációk, a generált képek és szövegek felismerésére, valamint a tudatos és mértéktartó használatra is hangsúlyt fektetnek, kitérve a technológia környezeti hatásaira. A mesterséges intelligencia alkalmazása a mentális és fizikai jólét, azaz a wellbeing támogatásában is szerepet kap, segítve a személyre szabott információgyűjtést, a munkaszervezést vagy akár az idősödő társadalom pszichés támogatását. Teljes beszélgetés elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján!