Belföld

Digitális zsongás és a líra csendje: a költészet jövője a 21. században

BannerAdLabel
A Spirit FM Magenta Podcast című műsorában Mantz László Bánki Beni költővel, slammerrel és az ELTE irodalomtudományi doktoranduszával kereste a választ arra a kérdésre, hogy a digitalizáció felszabadította-e a költészetet, vagy éppen ellenkezőleg, kiüresítette azt.
A beszélgetés során a résztvevők körbejárták az irodalmi tartalomfogyasztás átalakulását, a közösségi média algoritmusainak hatását, valamint azt a különös feszültséget, amely a versek elmélyült befogadása és az online tér felgyorsult ingeráradata között feszül.

A digitalizáció kettős hatást gyakorol a kortárs költészetre. Bánki Beni szerint bár az online zajban a lassú befogadásra szánt szövegek nehezebben érvényesülnek, a technológia mégis új hangot és lehetőségeket adhat a lírának. A középiskolás generáció számára a költő alakja sokszor még mindig a tankönyvek „bajszos bácsiinak” merev világa, ugyanakkor a fiatalok körében ma is él a „fióknak írás” hagyománya. Különösen a maszkulinabb közegben, például technikumokban tapasztalható, hogy a fiúk rejtik érzékenységüket, ám a rendhagyó irodalomórák és a dalszövegekkel való párhuzamok segítenek feloldani ezeket a gátakat.

A kortárs zene és a költészet kapcsolata kulcsfontosságú a modern befogadás szempontjából. Olyan előadók, mint Szabó Balázs, a Halott Pénz vagy a Wellhello, gyakran emelnek be klasszikus versrészleteket dalaikba, elmosva a határokat a popkultúra és a magas irodalom között. A Pilvaker projekt sikere is bizonyítja, hogy a kanonizált művek újraértelmezése és hibrid formában való tálalása képes megtölteni a sportcsarnokokat, közelebb hozva a fiatalokhoz Radnóti Miklós vagy Arany János örökségét.

Ugyanakkor a digitális tér új kihívások elé állítja az alkotókat. A költő szerepe némileg leértékelődött, és ma már gyakran elvárás, hogy a szerző egyben tartalomgyártó is legyen. Az algoritmusok az azonnal érthető, jól fotózható, néhány soros idézeteket preferálják, ami szembe megy a versek természetével, hiszen a jó líra jellemzően napokig tartó belső munkát és többszöri újraolvasást igényel. Ez a környezet felerősíti az olvasói válságot is: a demencia társadalmában az emlékezetet kiszerveztük technikai eszközeinknek, így a mély befogadás helyett sokszor csak felületes görgetés marad.

A mesterséges intelligencia megjelenése tovább bonyolítja a helyzetet, hiszen a nyelvi modellek képesek utánozni a versformákat, bizonytalanná téve a szerzőség és az eredetiség fogalmát. Bánki Beni szerint azonban éppen ez értékelheti fel az igazán egyedi, sajátos poétikai hangot. A jövő költészete valószínűleg a különböző médiumok találkozásában, a határokkal való kísérletezésben rejlik majd. A költészet végső soron a lelassulás és a valódi találkozás lehetőségét kínálja a felgyorsult világunkban, emlékeztetve minket arra, hogy az információ kinyerésén túl létezik egy mélyebb, befogadóbb létezés is.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube oldalán. 

BannerAdLabel
BannerAdLabel