Diplomán túl: a technológia és a valóság szorításában a Z generáció
A Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági műsorában Rónai Egon vendége Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi és marketing igazgatója volt.
A beszélgetés a Financial Times elemzéséből indult ki, amely szerint a mai fiatalokra brutális valóság vár a munkaerőpiacon, és a diploma önmagában már nem garantálja a biztos elhelyezkedést. Ez a jelenség Magyarországon is egyre inkább érezhető, hiszen a junioroknak olyan akadályokkal kell megküzdeniük, amelyek alapjaiban írják át a karrierindítás szabályait.
A fiatalok integrációját több tényező is nehezíti. Egyrészt egyfajta generációs szembenállás figyelhető meg, mivel a Z generáció tagjai már nem a szüleik mintáit követve akarnak érvényesülni, hanem aktívabb, másfajta hozzáállással keresik a lehetőségeket. Másrészt a technológiai fejlődés elképesztő sebessége miatt az oktatási intézmények állandó lemaradásban vannak. Az innovációk ma már nem az egyetemi kutatóközpontokban, hanem a startupoknál és a globális gyáraknál születnek, így a pályakezdők mire kikerülnek a munkaerőpiacra, gyakran 5-10 éves technológiai hátrányt kénytelenek ledolgozni. Ezt tetézik az olyan klasszikus problémák, mint a lakhatási válság, amely sokakat már a tanulmányaik alatt ellehetetlenít vagy kényszerpályára mozgat.
Bár elterjedt nézet, hogy a fiatalok digitális bennszülöttként könnyebben adaptálódnak az új szoftverekhez és a mesterséges intelligenciához, a valóság ennél árnyaltabb. Nógrádi József rámutatott, hogy bár az AI-modulokat jól használják, a klasszikus szakmai tudás és a gyakorlati tapasztalat sokszor hiányzik. Az Eurostat adatai szerint a magyar fiatalok a sereghajtók között vannak abban, hogy a képzettségüknek megfelelő helyen dolgoznak-e. Ez részben annak köszönhető, hogy folyamatosan keresik azokat a helyeket, ahol nem „vágják le a szárnyaikat”, és valódi projektekbe vonják be őket a kávéfőzés helyett. Emellett a mai juniorok már nem egy-egy irodaházzal, hanem a globális piaccal versenyeznek, és ritkán maradnak három évnél tovább egy adott cégnél.
A mesterséges intelligencia térnyerése közvetlenül fenyegeti a hagyományos junior pozíciókat, hiszen az alapszintű szolgáltatásokat az algoritmusok kiválóan képesek kiváltani. Magyarországon a diákok számára elérhető pozíciók száma eleve alacsony, a gyakornoki helyek pedig ennek is csupán töredékét teszik ki. A szakértő szerint ugyanakkor hatalmas hiba a cégek részéről, ha az AI-val helyettesítik a fiatalokat; a helyes stratégia az lenne, ha olyan gyakornokokat alkalmaznának, akik már készségszinten használják a mesterséges intelligenciát. A jövőre vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy bár tízmilliószámra szűnnek meg állások, még több új jön létre, ám ezek döntő többsége már mester- vagy doktori diplomát, illetve folyamatos önképzést igényel.
A modern munkaerőpiacon a szakmák közötti határok elmosódnak, és a hangsúly a tudás integrálására, valamint a problémamegoldó készségre helyeződik át. A cégeket ma már kevésbé a papír, mint inkább a tényleges, gyakorlatban alkalmazható tudás érdekli, amit a felvételi eljárások során azonnali tesztekkel és versenyekkel ellenőriznek. A fizikai munka iránti érdeklődés csökkenésével párhuzamosan a robotizáció veszi át az irányítást, amihez szintén magas szintű technológiai felkészültségre lesz szükség. A tanulság egyértelmű: a diploma ma már csak a belépő, a siker kulcsa pedig az életen át tartó tanulás és a technológiai újítások értő alkalmazása.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
